Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Füzes Miklós: Batthyány Kázmér hazaérkezett / 106–109. o.

vérein c, Batthyánynak ajánlott, Lipcsében Ottó Wigandnál 1845^-ben ismeretlen szerzőtől megjelent művet, valamint Batthyánynak a védegylettel kapcsolatos két beszédét: a Kaposváron 1845 nyarán, valamint az Országos Védegylet első közgyűlésén, 1845. november 17-én elhangzott beszédét, melyek eddig publikálva még nem lettek. Az eldugott nyugati oldalról a

; vár déli oldalára, a kapu közelébe helyezték el Batthyány Kázmér szobrát, Csíkszentmihályi Róbert alkotását. A szobor már az ünnepségsorozat első napján, június 4-éai funkciót kapott, ugyanis a helybeli iskolások ünnepélyesen megkoszorúzták. A második napi ünnepség a nemzetiszínű zászlókkal díszített városban, a Batthyány Kázmér utcában utcanévtábla-avatással folytatódott. A névadó portréját, Péter Ágnes alkotását Horváth Alajos siklósi tanácselnök-helyettes avatta fel. Ezután a Batthyány Kázmér-emlékkiállítás megnyitása következett a várban. A kiállítás négy teremben, a Janus Pannonius Múzeum rendezésében Batthyány életútját mutatja be a helyszínek és kortársak korabeli

1 ábrázolásaival, különféle eredeti metszetekkel, festményekkel, illetve ezek fotóival, levéltári dokumentumokkal, könyvészeti anyaggal, korabeli műtárgyakkal és Batthyány mecénási tevékenységével összefüggő tárgyakkal. A szabadságharc tárgyait fegyverek, katonai egyenruha, zászló képviseli. Megnyitóbeszédet Perics Péter, a várbaráti kör elnöke mondott. A megnyitót tudományos emlékülés követte, ahol Ormos Mária akadémikus, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora elnökletével Szabad György akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár a magyar gazdaság önrendelkezéséért küzdők sorában határozta meg Batthyány Kázmér előkelő helyét, Urbán Aladár, a történettudományok doktora, egyetemi tanár Batthyánynak a szabadságharc idején, baranyai főispánként, a délvidék kormánybiztosaként, majd külügyminiszterként folytatott tevékenységét elemezte, míg Füzes Miklós tudományos főmunkatárs Batthyány személyiségének fejlődését vizsgálta közéleti tevékenységével való összevetésben: Az ünnepélyes állami gyászszertartás 1987. június 6-án 11 órakör kezdődött. Előtte 10 óra 30 perckor a Pécsi MÁV Fúvószenekar kíséretében, katonai tiszteletadással, a folytonosságot szimbolizálva két katona korabeli hónvéd egyenruhában és hosszú puskával, középen egy határőr katona mai egyénruhában 1848-as zászlóval, egy határőr hadnagy őrparancsnok vezényletévél fogadta a koporsót. Kő Pál szobrászművész alkotta tölgyfakoporsóbán elhelyezett érckoporsót (csontkoporsót) egy ravatalul szolgáló siklósi márvány tömbre helyezték el. (Méretei: 1,40X1,00X0,60 m.) A koporsót a pécsi Temetkezési Vállalattól a polgári díszőrség vette át, majd a'Himnusz hangjaival, mintegy

1 háromezer fős tömeg jelenlétében megkezdődött a szertartás. Vörösmarty Mihály: Az ember élete című versét, mely Batthyány Kázmér méltatását tartalmazza, Galkó Balázs színművész adta elő. Á Pécsi Nevelők Háza Kórusa tolmácsolt három művet: Szokolay—Vörösmarty: Az ember élete; Kodály—Petőfi: 'A magyar' nemzet; Bárdos—Arany: Az nem lehet c. műveket. A sort az összkar zárta KodályBerzsenyi: A magyarokhoz című művével. Megemlékezést Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke és Péter János nyugalmazott külügyminiszter, az Országgyűlés alelnöke tartott. Horváth Lajos a megye 1848-as vezetőjének mai utódjaként méltatta a használni és nem tündökölni kívánó Batthyány munkásságát. Péter János fájdalommal állapította meg, hogy nemzeti nagyjaink nagy része idegen földben nyugszik. Közülük Kossuth, Rákóczi, Károlyi Mihály hamva kerülhetett haza, a bel- és külpolitikai viszonyok adta lehetőségek között. A mostani konszolidált helyzet tette lehetővé Batthyány hazahozatalát. Méltatása éppen a konszolidációra való hajlamát emelte ki tevékenysége egyik legfontosabb motívumaként. A békére való törekvés szimbólumaként fogta fel a francia kormány készségét a hamvak hazaszállításakor. Ezt külön köszönetben fejezte ki a jelen levő nagy követasszonynak. Vö108