Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században / 14–34. o.
személy, akit szerteágazó családi kapcsolatai szerint is „tisztán" lehetne besorolni egyik vagy másik helyre. Nemességük eredetét tekintve az első és második csoport vélhetően teljes számban a Mohács előtti évszázadokban szerezte címereslevelét. Bizonyosat a két horvátszlavón eredetű családról (Grebechy, Jagachich) nem tudunk. Polgári ősökkel másodgenerációs nemesként 4, első generációsként ugyancsak 4 fő került az alispáni székbe. (Dallos, Szeghy, Farkas, Király — Szilágyi, Benkovith, Tarczy, Csepellényi). 43 Az első csoportban a Pokyak és a Szapáryak számítottak a középnemesek közé, a felpéci Vinczék legfeljebb egy nemesi kúriával és néhány jobbágy telekkel rendelkeztek. A többiek katonai vagy hivatali szolgálattal, házassággal jutottak szerényebb vagyonhoz, de volt nem egy olyan is (Benkovith, Csepellényi, Király), aki győri házán és néhány szőlőn kívül mást nem mondhatott magáénak. Alispánná történt megválasztása előtt valamely magán vagy hivatali szolgálatban állt 4 fő (Vincze, Szilágyi, Jagachich, Farkas), kamarai tisztviselő volt 2 fő (Farkas, Király), katonáskodott 3 fő (Siey, Jagachich, Fiáth), megyei, városi, ill. káptalani jegyzőként is működött 4 fő (Farkas, Tarczy, Csepellényi, Fiáth). Mint látható, egy-egy ember több minőségben is előfordult, aszerint, hogy pályája miként alakult. Siey János volt katona és ügyvéd, Jagachich Péter püspöki kamarás és katona, Farkas András városi jegyző, nádori titkár, majd harmincados, Fiáth János városi jegyző, hajdú tiszt. Ketten alispánságuk idején sem tették le harmincadosi hivatalukat. 433 Iskolázottságukról azt tudjuk, hogy Vincze Balázst rendszeresen, Grebechy Gáspárt némelykor „deák" címmel illették. Siey János éveken át ügyvédeskedett, tehát bizonyára iskolázott ember volt. Az 1623-ban alapított győri jezsuita gimnázium anyakönyvei alapján kimutatható, hogy az iskola teljes évfolyamait négyen (Farkas, Tarczy, Csepellényi, Király) látogatták. Nem lehet kétségünk, hogy Fiáth János mint városi jegyző szintén rendelkezett jogi alapismeretekkel. 44 Ami a kisebb megyei tisztségekben való tevékenységet illeti, szolgabíró, ill. alszolgabíró 3, megyei esküdt pedig 7 személy volt. Utóbbiak között a 3 későbbi szolgabírót is ott találjuk. Városbírónak Dallos Jánost és Benkovith Pétert választották meg alispánsága előtt. Ismereteink szerint Dallos János egy, Jagachich Péter három, Szapáry András egy, Szeghy János ugyancsak egy alkalommal jelölt volt már az alispáni tisztségre. Ha külön-külön is szemügyre vesszük az egyes személyeket, lehetőségünk nyílik családi és vagyoni helyzetük alaposabb megismerésére. Mindkettő tanulságos. Felpéci Vincze Balázs deák a kisnemes családoktól sűrűn lakott Felpéc, Kispéc, Szemere vidékéről indult, ahol a Vincze család már a XV. században előfordult. Apja, Vincze Orbán a győri püspök keszői várának udvarbírája. 45 Vincze Balázs 1575-ben Máthéssy István váci püspök, győri nagyprépost unokahúgával, Kunavith Katalinnal kötött házasságot, 46 1592-ben a győri püspök győri udvarbírája, szolgabíró. Második felesége rokonsága révén győri nemespolgárokhoz kötődött. Apósa, Szarka Izsák deák városbíró, sógora Szeghy Ambrus városbíró, később megyei adószedő, esküdt, tekintélyes polgár. 47 Vincze 1605-ben bekövetkezett halálakor egy győri ház, felpéci és csanaki szőlők, egy pásztori (Sopron megye) nemesi birtokrész és ingóságok maradtak utána. 48 A század egyetlen igazán ősi megyebeli birtokos családjából származó alispánja Poky Mihály volt. Az 1590-es években szolgabíró, a mérgesi erőd kapitánya. Apja és unokatestvérei a XVI. században már sorra viselték az alispáni hivatalt. Rokonsága ezer szállal kötötte őt Győr, Komárom, Sopron, Vas me20
