Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században / 14–34. o.

gye régi nemességéhez. Részbirtokai a Rába mentén, elsősorban Téten, Mérgesen, Bezin, Pókon, Homoródon és másutt feküdtek/'

9 Laki Grebechy Gáspár, G. Gergely lovasvitéz majd gyalogosvajda fia. Apjától testvéreivel együtt réti, kisbaráti, koroncói, tényői, csécsényi zálogos telkeket, pusztákat Örökölt.

50 1622-ben őt is Kisbarátin, Rétin, Gyömöre-Várfalván írták össze.

51 Győrben ház- és bolttulajdonos, a városbíró mellett létező tanácsadó testület („öregemberek") tagja. Felesége, Angarano Ilona a XVI. század végén bevándorolt olasz kereskedőcsalád leszármazottja. Egyik leánytestvére révén Dallos János — vagyonos nemespolgár, szolgabíró, az alispáni tisztségben rövidesen őt követő tekintélyes nemes — sógorai

2 Dallos, akinek apja egyike az első, mészárosmesterből lett, marhatőzséreknek, az első nemespolgároknak az 1580-as években, kisebb nemesi zálogbirtokokat örökölt Győr és Pest megyékben.

53 Alispánná választása előtt Győr város és a megye közéletének aktív résztvevője. A jelek szerint maga is foglalkozott kereskedelemmel, legalábbis boltja volt a győri főtéren.

54 A családi háttérben fontos szerepet játszott testvére, Dallos Miklós esztergomi kanonok, majd 1623-tól győri püspök, a császár részéről a Bethlen Gáborral folyó tárgyalások egyik vezetője.

55 A harmadik Dallos testvér, Erzsébet, győri polgárok felesége.

56 Fontos jellemzője Grebechy és Dallos hivatali időszakának, hogy működésük részben Lépes Bálint (1619—1623), részben Dallos Miklós (1623—1630) püspöksége, ill. főispánsága idejére esett, akik mindketten győri polgárcsaládok fiai voltak, utóbbi esetben pedig báty és öcs együttes tisztségviseléséről volt szó.

57 Grebechy és Dallos között balogfalvai Siey János és Szilágyi János voltak a megye első emberei. Siey előneve és birtokai alapján a Vas megyei köznemesség tagja, ahol hasonló elő- és családnevűek a XV. században már felbukkannak.

58 1609-től követhető nyomon Győr megye és Győr város közgyűlési jegyzőkönyveiben, mint ügyvédként eljáró nemes. Máshonnan viszont tudjuk, hogy egyben királyi zsoldon levő lovas. Bizonyos, hogy szerteágazó jogi tevékenységével alapozta meg vagyonát és hivatali pályafutását. 1611-ben az új alispán mellett részt vesz a távozó tisztviselők elszámoltatásában.

59 1612-ben Poky Boldizsár és Poky Péter a királyi kúria bírósága előtt folyó perükben tett szolgálataiért két téti jobbágytelket engedtek át számára.

60 Egy évvel később Felnémethy Máté, Thurzó György nádor egykori titkára hasonló megokolással engedte át neki kisunyomi és héraházai (Vas m.) birtokait.

61 1616-ban Thobias Groff győri harmincados 2 bácsai nemesi kúriáját kapta meg.

62 Ekkor már voltak zálogos és örök jogon szerzett birtokai Veszprém és Győr megyében, amelyek azonban nem terjedtek túl a 2—4 jobbágy telken. 1615-ben nádori adományt kapott „pénzzel és munkával szerzett" jószágaira.

63 Az igazi birtokgyarapodás ezután következett és végül Siey a tekintélyes megyei középnemesek sorába emelkedett. 1620-ban királyi adományt szerzett Bottyánpuszta (Fejér m.), Nagy- és Kisbér (Komárom m.), valamint 1622-ben Űjlak (Somogy m.) birtokokra.

64 Felesége — a horvát Vragovich család leánya — ugyancsak Vas megyei birtokokkal gyarapította a közös vagyont. Siey két leány apja volt, az egyiket Jagachich Péter püspöki kamarás vette feleségül.

64a Siey János 1625 őszén bekövetkezett halálát rövid átmenet követte, majd a megye rendjei Szilágyi János volt püspökségi és pápai uradalmi udvarbírót, e

gy győri polgárcsalád fiát, ámde Szeghy Szőcs Gergely szolgabíró vejét, emelték alispánná.

65 Szilágyi alig fél esztendős hivatalviselését Dallos János már említett működése követte, majd a sor Szapáry Andrással folytatódott. Szapáry nagyapja, Sz. György, Veszprém megyéből (ősei ott már a XVszázadban szolgabíróságot viseltek) házasodott be Győr megye keleti felébe, az 21