Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Erdmann Gyula: Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában. Miskolc, 1986. / 80–81. o.

Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában összeállította: Hőgye István, Miskolc, 1986.191 pag. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 26. Hőgye István évek óta foglalkozik Zemplén megye irodalomtörténeti vonatkozású dokumentumainak számbavételével, forrásközlés, ill. regesztaszintű, kutatói segédkönyvként történő publikálásával. A témaválasztás csak helyeselhető. Zemplén — 1918-ig — egyike a legizgalmasabb kutatói lehetőségeket nyújtó magyar megyéknek: rendkívül változatos domborzata (az ÉszakkeletiKárpátok csúcsaitól a Tiszáig, az Alföldig terjedt) és éghajlata, soknemzetiségi volta (magyarok mellett szlovákok, ruszinok lakták nagy számban) s ennek megfelelő néprajzi-nyelvi színessége mellett területén található a nevezetes hegyaljai borvidék a polgárosodás alapsejtjeiként tekinthető mezővárosaival és a sárospataki kollégium, a maga országos kisugárzású kulturális örökségével, szellemiségével. E megye szülötte volt Kossuth Lajos, Andrássy Gyula és hivatalnoka (levéltárosa) Kazinczy Ferenc. Bizonyos ezek után, hogy Zemplén megye levéltárának irodalomtörténeti anyaga is felkelti az érdeklődést. Hőgye István a levéltár valamennyi érdemleges fondját átnézte, éspedig nemcsak a névmutatók alapján, hanem annál mélyebben, alaposabban, s így a kötet méltán ajánlható valóban kutatási segédletként. A kötetet nagy várakozással lapozgatni kezdőt némi csalódás éri; kiderül ugyanis, hogy a levéltár Kossuth-dokumentumait ugyanezen sorozat 20. köteteként jelentették meg, a nagy figyelmet érdemlő Kazinczy-iratok, ill. az irodalmi művek alapjául szolgáló források (így a Mikszáth „Különös házasság"-a magvát rejtő Buttler családi iratok) is külön-külön kötetekben látnak majd napvilágot. Nem értek egyet a forrásanyag ekkénti széttördelésével. Az említett dokumentumok együtt, egy kötetben bizonyosan országos visszhangot keltettek volna, így azonban a BAZ Megyei Levéltár kiadványsorozatának különböző sorszámú tagjaiként aligha fogják megkapni az egyébként kiérdemelt, széles körű szakmai elismerést. A kötet Összeállítását megelőző, igényes feltáró munkának köszönhetően, így is marad bőven böngésznivaló. A források-regeszták az irodalmi személyiségek nevének alfabetikus rendjében követik egymást Ady Endrétől (néhány versének közlési engedélye) Zilahy Lajosig (1947 októberében Zilahy Lajos és Háy Gyula ismertetik a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság céljait). A dokumentumok előtt az érintett személyek lexikális adatait olvashatjuk. (A közismert irodalmárok esetében alighanem elegendő lett volna a megfelelő lexikonhelyre utalni.) ízelítőül üssük fel néhány érdekes pontján a könyvet: — Arany János 1865-ben így írt Katona Dénesnek, a sátoraljaújhelyi növénynemesítő-matematikus-költőnek: beküldött munkáját az Akadémia már csak azért sem bírálta el, mivel „Ügyrendje 164. pontja szerint a kör négy80