Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Erdmann Gyula: Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában. Miskolc, 1986. / 80–81. o.

szögesítését, a szög három felé metszését s örök mozgony feltalálását előadó értekezések vizsgálatlanul visszautasíttatnak". — Balassi Bálint és felesége 1586—87-ben perlekednek Zemplén törvényszékén Szokoly Miklós, ill. Rákóczy László ellen — birtokügybeh. — Olvashatjuk József nádor körlevelét (1810), melyet Batsányi János elfogatásáért adott ki; az irat érdekessége, hogy lapszéli jegyzet formájában megőrizte Kazinczy Ferenc nem éppen hízelgő véleményét Batsányiról. — Bibó István 1948 elején előadást tartott Sátoraljaújhelyen „A reakció és németbarátság erősödése Magyarországon" címmel. Megjegyzendő, hogy a zempléni szabadművelődési felügyelő, Bognár György hívó szavára 1948-ban sok elsőrangú irodalmár tartott — készségesen! — előadást, előadóestet Zemplénben: így Bóka László, Bölöni György, Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál és sokan mások. — Fáy András a Marczibányi-féle alapítványból nyert 400,— Ft-ot a sárospataki kollégium könyvtárának gyarapítására ajánlotta fel. — A kötet egyik nagy érdekessége Féja Géza „A megyaszói választókerület népéhez" c, nyomtatott röpiratának szöveg- és formahű, részbeni közlése; Féja ezért" az élesen nagybirtokellenes, földosztást hirdető röplapért, melyben Csizmadia Lajos képviselőségét támogatta, 2 heti — felfüggesztett — börtönbüntetést kapott. — A kiváló képességű, jó szónok, képzett író Kazinczy Gábor, mint reformpolitikus 1847-ben főszolgabíró volt Zemplénben; hivatali működésének több dokumentumát is olvashatjuk. — Alighanem sokak számára újdonság az, hogy az osztrákok talán legnagyobb költője, Lenau 1815-től nevelőapjával Tokajon élt s az újhelyi piaristák tanulója volt (miként korábban Kossuth is). Mivel a kötet összeállítója — helyesen — a politikai és gazdasági írókra vonatkozó forrásokat is figyelembe vette, hiányolom pl. Lónyay Gábor (1830tól haláláig, 1885-ig a megye vezető liberális politikusa, politikai és mezőgazdasági szakíró, a Gazdasági Egyesület, OMGE alelnöke — elnöke) dokumentumait. Hivatali működésének és többszöri országgyűlési követségének számos dokumentuma található Zemplén levéltárában, pl. remek követ jelentései a reformkorból. Színesíti ugyanakkor a munkát egy-egy dokumentum vagy forrásrészlet hasonmás publikálása. A kötetet sajtótörténeti dokumentumok (ajánlások, megrendelési felhívások, szerkesztői levelek stb.) és ismeretlen szerzők — a kutatás során előkerült — versei zárják. Az utóbbiak közül érdekes pl. az 1920—30-as évekből származó két kortesnóta. A könyv használatát név- és tárgymutató segíti. Erdmann Gyula ni