Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Kosján László: A számítógép és a levéltárak: szakmai tanácskozás Salgótarjánban, 1987. IX. 30.–X. 3. / 92–94. o.

foglalta össze. Nem hagyományos értelemben vett előadásában géptípusonként rendszerezve tette közzé tapasztalatait. Először a Magyarországon igen elterjedt Commodore 64-es számítógép felhasználási lehetőségeit ismertette. E géptípus — az eredeti gyártói szándék szerint — szórakoztató elektronikai cikknek készült, ezért felhasználhatósága az adatkezelésben erősen korlátozott: kisebb mennyiségű, mintegy nyolcezer adat statisztikai kezelésére — pénzügyi kalkulációk végzésére (az előadó éppen a konferencia előtt készített egy bruttósítási célprogramot), kisebb fotó-, dia- és térképtárak feldolgozására — alkalmas. A fejlődés irányáról szólva az IBM PC levéltári alkalmazását szorgalmazta, ami az árát tekintve is egyre inkább elérhetővé válik, ugyanakkor óriási szoftverparkja és fejleszthetősége miatt a kormányzat is ezen géptípus bevezetését ajánlja. Míg egy Commodore 64-es BASIC- és gépi programozói ismereteket igényel, az IBM kezelését — egy jó kézikönyv segítségével — a levéltáros is elsajátíthatja. A számítógépek különböző, konkrét levéltári felhasználásának kérdéseit foglalták össze a további előadások, valamint a három nap — sokszor éjszakába nyúló — programbemutatói. Buzási János (Magyar Országos Levéltár) a Diplomatikai Levéltár egyedülálló számítógépes feldolgozásáról adott részletes tájékoztatást. Bácsa Imre (Űj Magyar Központi Levéltár) — többek között — fondés állag jegyzék-nyilvántartó programját mutatta be. A további bemutatók során kitűnt, hogy a megyei levéltárak adatfeldolgozó munkái — egyelőre — nem érik el a nagy levéltárakét, de a gépek többféle felhasználására igen jó példákat szolgáltattak. Így Károly István (Tolna Megyei Levéltár), illetve Takács Edit (Csongrád Megyei Levéltár, C—64) a tervezési-statisztikai nyilvántartást, Bácsa Imre, Károly István (IBM) és Pásztor Ferenc (C—64) táblázat- és adatbázis-kezelést mutattak be. Pásztor Ferenc a Heves Megyei Levéltárban már használatban levő szervnyilvántartó programja mellett egy levéltári felhasználású programcsomag eddig elkészült részeiről is beszélt. Varga László és Bakos Mariann (Nógrád Megyei Levéltár) bemutatójukban egy korábbi salgótarjáni konferencia (Rendi társadalom — polgári társadalom 1.) anyagából szerkesztett kötetet, és a szerkesztés különböző fázisait mutatták be. Felhívták a figyelmet arra, hogy a számítógép és egy ROBOTRON-írógép összekapcsolásával a kiadványkészítésben számos munkafázis gyorsan, pontosan és házilagosan, a szedési költségek megtakarításával elvégezhető. Arról, hogy a társadalomtörténeti kutatásokban is jól használható a számítógép, a Nógrád Megyei Levéltárban használt, virilisjegyzékeket feldolgozó program (C—64) győzhette meg a résztvevőket. A bemutatott rendszerben — a Nógrád és a Vas Megyei, valamint az Üj Magyar Központi Levéltárak munkatársainak közös vállalkozásaként, nagy teljesítményű gépen — a dualizmus kori történeti Magyarország virilisjegyzékeit tervezik feldolgozni. A tanácskozás — egy másik vállalása szerint — az adathordozók archiválása kérdésében próbált előbbre lépni, itt azonban korántsem beszélhetünk olyan eredményekről, mint az első témakörben. Méhes Imre (UMKL) ismertette a központi, levéltári információtárolás technikai problémáit, megemlítve azt is, hogy a döntéseket igen jelentős mértékben anyagi megfontolások határozzák meg. Űgy látja, hogy az óriási információmennyiséget szelektálva szükséges megőrizni; az archiválásra kijelölt anyagokat kutathatóvá kell tenni. A téma vitájában elsőként a tanácskozást vezető Kovács Béla (Heves Megyei Levéltár) foglalta össze a problémákat. Kifejtette: az archiválás kérdésének megoldása óriási anyagi erőket igényel az egységes rendszer kidolgozásához, amelynek személyi feltételei sem csekélyek (igen magas szintű számítógép-, adott esetben programozói ismereteket is megkíván). Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy ezen a területen minden perc késedelemért igen magas árat 93