Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Kosján László: A számítógép és a levéltárak: szakmai tanácskozás Salgótarjánban, 1987. IX. 30.–X. 3. / 92–94. o.

kell fizetni, hiszen oly mértékű iratpusztulásnak vagyunk tanúi, amely a magyar történelemben ez idáig nem fordult elő. Bácsa Imre az igen komoly technikai akadályok mellett a levéltári rendszerek teljes átalakulásáról beszélt, ő is komoly teljesítményű, új eszközpark kialakításában látja a megoldást, szerinte új gondolkodásmódra van szükség, s a selejtezés is teljesen más módszereket kíván majd meg. Nyulászi Gáborné (MOL) szerint nagyon sok adat van már most mágneses adathordozón, ennek nyomán felvetődik az információmentés szükségessége, miután a levéltáraknak nincs módjuk beleszólni ezen tárolók sorsába. A technikai kérdések között a különböző generációs számítógéptípusok elterjedése kapcsán kialakult helyzetre, mint problémára hívta fel a figyelmet. Tamáska Péter (UMKL) megemlítette, hogy a területükön tapasztalt információpusztulás is sürgeti a megoldást: levéltáruk egyelőre 32 olyan vállalattal van kapcsolatban, amelyekkel — mintegy kísérletképpen — vizsgálja az új technikával keletkezett információk archiválásának lehetőségeit. Molnár József (MM Levéltári Osztály) szerint a rendezésben és a selejtezésben új felfogást kell meghonosítani, mégpedig a tárgyi csoportosítás előtérbe helyezésével osztályozni az iratokat, s így mélyebb ismereteket szerezni az egyes iratok információértékéről. Ez gondolatilag megalapozhatná a mágneses adathordozókban majdan végzendő selejtezés rendszerét. Teljes áttekintést kell szerezni az iratok és a mágneses adathordozók információtartalmáról is, s a történeti érték új, rugalmasabb megfogalmazására van szükség. Verő Gábor (UMKL) nyugati példákat hozva megállapította, hogy ott előbbre tartanak a kérdés megoldásában, de megnyugtató választ még nem találtak. Magyarországon a feladat az, hogy meghatározzuk, mit akarunk archiválni, és úgy gondolja, hogy ezután a nem csekély anyagi háttér is megteremthető lesz. Borsa Iván (MOL) megállapította, hogy e kérdésekben egyáltalán nem alakult ki általánosan elfogadható levéltárosi álláspont, nem tudja, hogy hol őrizhetnék majd ezeket az anyagokat, elkerülhetetlennek látja a decentralizálást. Ügy véli: ki kell dolgozni a kutatási eljárásokat. Véleménye szerint a számítógép elterjedt levéltári alkalmazására a jövő évezredben nyílik igazán lehetőség. Értékelve a tanácskozáson tapasztaltakat, határozott eredményekről, fejlődésről beszélhetünk. A levéltárakban dolgozó számítógépes szakemberek és a számítógép iránt érdeklődő levéltárosok ügyszeretete, leleményessége révén az új technika alkalmazásának mind újabb és újabb területei tárultak elénk. A felhasználás során a munkastílus is átalakul, miután a számítógép nagy precizitást követel, s kínosan pontosan is dolgozik. Összefoglalva: a két és fél év előtti, Noszvajon történt zászlóbontás óta a levéltárakban igazi munkaeszközzé vált a számítógép, ami a hasonló összejövetelek, tapasztalatcserék gyakoribb szervezését teszi szükségessé. Kosján László 94