Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva–Lakos János: Tudományos ülés Szent István halálának 950. évfordulóján / 98–101. o.
Tudományos ülés Szent István halálának 950. évfordulóján Államalapító királyunk halálának 950. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Katolikus Püspöki Kar 1988. június 21—22-én kétnapos tudományos ülésszakot rendezett Budapesten, az MTA kongresszusi termében Szent István és kora címmel. Harminc hazai és külföldi, világi és egyházi kutató sokoldalúan mutatta be első királyunk személyiségét, államát, a kor társadalmát, szellemi és tárgyi hagyatékát, valamint az utókor viszonyulását Szent Istvánhoz és művéhez. A konferenciát az elnöklő Dankó Imre kalocsai érsek bevezető szavai után Berend T. Iván, az MTA elnöke nyitotta meg „Szent Istváii a magyar történelem évszázadaiban" c. előadásával. Ebben az előadó rámutatott arra, hogy minden korszak értelmezte István örökségét, tisztázta viszonyát az államalapító királyhoz. I. László saját hatalmának elismertetésére, törekvéseinek igazolására Gellért püspökkel és Imre herceggel egyetemben szentté avattatta Istvánt. Az 1083-as felemeltetéshez készült Legenda maior tekinthető az első Szent Istvánértelmezésnek. Kálmán király ezt már újrafogalmazta: ekkor születik meg a Hartvik-legenda, amely immár csodatevőként ábrázolja az államalapítót. így tették hozzá későbbi korszakok is a szükségesnek tartott korrekciót István portréjához. Pl, Heltai Gáspár a szociális királyt, a szegény nép megmentőjét, a jozefinizmus a rendcsinálót látta benne, míg a millennium kori tízkötetes történeti összefoglaló a soknemzetiségű magyar birodalom megalapítójaként ünnepelte. A századok során kialakult, egymásnak ellentmondó Szent István-képek végül is igazabb, emeribb portrét eredményeztek, mint az egyoldalú idealizálás — hangsúlyozta Berend T. Iván. Szólt arról, hogy az elmúlt évtizedben a tudományos megközelítés árnyaltabb, kiegyensúlyozottabb válaszai lettek meghatározóvá. A Kelet és Nyugat között hidat verő Szent István-i Magyarországban a mai Magyarország legitim elődjét ismerjük fel. Az Akadémia elnöke kifejtette, hogy van hasonlóság a külső, radikálisan átalakuló világ gazdaságitársadalmi-politikai kihívásaira Szent István által adott válasz és jelenkori törekvéseink között. Ez a világhoz való alkalmazkodásban, a kor legfejlettebb intézményeinek átültetésében és a szükséges termelési- szervezési, ideológiai követelmények határozott érvényesítésében jelölhető meg. így a hagyaték nemcsak történelmünk múltbeli értéke, hanem a mindenkori jelenben anyagi erővé váló értékteremtő erő is. A megnyitót követően először A magyar állam Szent István korában c. témakörben hangzottak el előadások. Györffy György „Szent István történeti kutatásunkban" címmel áttekintette azt a fejlődést, amely az elmúlt fél évszázad során államalapító királyunk korának kutatásában végbement. Szólt az 1938-as Szent István Év alkalmából megjelent alapvető művekről, a dogmatikus szemlélet uralmáról az 50-es években, majd ismertette az utolsó évtizedek jelentős eredményeit. Rámutatott egyúttal a még elvégzendő számtalan kutatási feladatra is. Kiemelte a történeti vizsgálódás európai távlatba helyezése révén elért új megállapításokat (többek között így vált lehetővé annak világos elkülönítése, hogy mi az, amit a térség gazdasági-társadalmi fejlődése diktált, s mi az, ami István személyes műve a magyar állam létrehozásában, berende98