Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - HÍREK - Bikki István: Beszámoló a levéltár-igazgatók 1988. évi konferenciájáról / 96–97. o.

nek a szakmai közvéleményen kívüli felvetése, Farkas Gábor központi irattárak, átmeneti levéltárak létrehozását, illetve a szaklevéltárák számának növelését tartaná fontosnak, s biztosítaná a városi levéltárak létrehozásának lehetőségét. Az új típusú gazdasági szerveket, társadalmi egyesületéket megalakulásuk után azonnal be kell vonni a levéltárak gyűjtőterületi tevékenységébe, mondotta Gazdag István. Jeney Andrásné a levéltárak egyes szolgáltatásainak díjazás ellenében történő hasznosítását tartaná szükségesnek. Kovács Béla szerint a levéltári anyag a nemzeti vagyon jelentős része, de ennék hasznosításáért nem kérhetünk pénzt. Megállapította 'még, hogy a levéltárak számára általában az az iratanyag marad meg, amely a létrehozónak fontos. Varga János kifejtette: a ma hatályos szabályozáson kell változtatni, s ezt erősíti az országban lezajló reformfolyamat is, de először az alapelvékben kell a szakmának megegyeznie. Konkretizálni szükséges, hogy mire terjedjen ki a levéltáraik kompetenciája. Szántó Ferenc a levéltári irányítás szervezetének átalakítását tartja szükségesnek. Verő Gábor úgy vélte, hogy a jelenlegi szabályozásban még vannak tartalékok, inkább a levéltárak szakmai presztízsét kell növelni és emellett szükséges még az iráttárosi tevékenység szakmaként való elismertetése. Szűcs László javasolta: az új szabályozás előkészítésére munkaesooprtokat kell létrehozni és ezzel egyidejűleg a kutatási szabályok enyhítését is napirendre kell tűzni. Sáry István felvetése szerint megyei és városi gazdasági levéltárak létrehozását célszerű szorgalmazni. Működésük megalapozásához a gazdasági szervek anyagi eszközeinek bevonása lenne hasznos. Andrássy Antal a gazdasági szervek irataival kapcsolatos iratbegyűjtési tevékenység fokozódó nehézségeire hívta fel a figyelmet, majd annak a véleményének adott hangot, miszerint az új jogi szabályozás előkészítésére 'munkabizottságokat kell létrehozni. Erdmann Gyula szerint ha kevesebbet vállalunk az iratkezelésben, akkor hatékonyabban működhetünk ezen a területen. Az új törvényi szabályozás alapkoncepciója kimunkálásának egyik tere a Levéltári Szemle lehetne, mondta Buzási János. Szögi László arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen szervezeti keretek között is kívánunk dolgozni, feladatainkat csak jól és megfelelő számban képzett szakemberrel tudjuk megvalósítani. A vitát Molnár József összegezte azzal, hogy bár itt és most ennek a kérdésnek a tárgyalását befejeztük, de ez nem jelentheti a végleges lezárást, mivel az egységes szakmai alapkoncepció kimunkálása csak megkezdődött. Az első nap programjának keretében tartott konzultációval egybekötött előadást Rupp András, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, Költségvetési reform — a kultúra finanszírozása címmel. Az értekezlet második napján Lakos János, a Levéltári Osztály helyettes vezetője tartott beszámolót a XI. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusról. Ezután Villangó István főosztályvezető a közgyűjteményi ágazat időszerű kérdéseiről, Künstler Ferenc a számítógépek levéltári alkalmazásáról, majd Bakos István a Művelődési Minisztérium Kutatásszervezési Főosztályának eddigi tevékenységéről szólt. Az utolsó napirendi pont keretében Molnár József ismertette azokat a főbb szempontokat, amelyeket az 1989. évi levéltári munkatervek összeállításánál, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzés érdekében, mindenképpen figyelembe kell venni. Egyúttal bejelentette, hogy a Levéltári Osztály előterjesztést tett a levéltári kutatási korlátozások lényeges enyhítése érdekében. Bikki István 97