Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - KILÁTÓ - Draskóczy István: A Bolognai Állami Levéltár / 71–81. o.

A Bolognai Állami Levéltár Olaszországban Rómához hasonlóan Bologna is azok közé a városok közé tartozik, amelyet még azoknak az országoknak a kutatói is felkeresnek, amelyek nem tartják feltétlenül szükségesnek, hogy múltjukat határaikon túli gyűjteményekben kutassák. Az érdeklődést a középkor nagyhírű egyeteme magyarázza. A magyar történelem művelői is beírták nevüket az itteni levéltárak kutatónaplóiba. A múlt században Szilády Áron a Marsigli-iratok, magyar egyetemisták után nyomozva kereste fel a települést. Kutatásait nem koronázta siker. Az akkor még szétszórtan és rendezetlenül őrzött, nehezen hozzáférhető gyűjteményekben alig talált valamit. Több szerencséje volt Fraknói Vilmosnak, aki az Archivio municipale-ban (városi levéltár) bukkant rá a kánonjog doktorainak egyik jegyzőkönyvére. Ebből, valamint a Malvezzio grófok családi levéltárában őrzött német nemzeti anyakönyvből közölt adatokat. Sajnos csak rövid idő állt a rendelkezésére, így nem végezhetett rendszeres feltáró munkát. A múlt század végén a Bolognát látogató magyar történészek érdeklődésének homlokterében Thaly Kálmán javaslatára a Marsigli-gyűjtemény állt, amely az Egyetemi Könyvtárban található. Áldásy Antal is ezért kereste fel a várost, s csak mellékesen kutatott az Anjou-korra. A Spanyol Kollégiumot is felkereste. Később változott a helyzet. Századunkban Lukcsics Pál a városi számadáskönyveket lapozgatva bukkant magyar származású zsoldosok neveire. Az egyetemi hallgatókra vonatkozó adatokat Veress Endre gyűjtötte össze, aki több alkalommal kutatott Bologna gyűjteményeiben.

1 összeállítása nem lehetett teljes, hisz még nem használt fel olyan forráscsoportokat, amelyeket a kutatás csak az utóbbi időben kezdett jobban kiaknázni. Az Archivio di Stato-ról Lukcsics Pál jelentetett meg 1927-ben szűkre szabott ismertetést. Érdemes azonban ennek a közgyűjteménynek az anyagát részletesebben is áttekinteni, hisz Lukcsics óta a levéltár rendszere részben módosult, a cikkbe pedig több helyütt hiba csúszott.

2 A mai Bolognai Állami Levéltár tulajdonképpen az 1874. október 22-én kiadott rendelettel jött létre, de még jó egy évtizedig tartott, amíg a különböző helyeken (még magánszemélyeknél is) levő és más-más intézmények archívumaiként számon tartott irattömeget a város központjában, a Celesztinusok terén levő épületbe szállították, amely ma is otthont ad neki. A gyűjtemény anyagának a törzsét négy különböző levéltárból egyesítették. A legfontosabb a „Camera actorum" volt, amely tulajdonképpen központi levéltárnak tekinthető. Már keletkezésükkor idekerültek Bologna magisztrátusának az iratai. 1452-ben rendelte el Bessarion bíboros, hogy a településen és környékén keletkező közjegyzői okiratok másolatait el kell készíteni és itt kell 71