Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - DOKUMENTUM - Mázi Béla: Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról / 59–70. o.

a lárma teljesen tehetetlenné tette a tanácskozást. A közgyűlés második napja csendesebben indult; az alispán kijelölte a tisztújítást előkészítő bizottság tagjait és a nemesség összeírására kiküldendő bizottság tagjait. Ezután Sárközy József másodalispán indítványozta, hogy az országgyűlési követeknek már utasításul adott titkos szavazás a megyében is elfogadtassék és már a legközelebbi tisztújításkor alkalmaztassék. Az indítvány rendkívüli hangzavart váltott ki, s az első alispán — nem tudván a rendet fenntartani — a gyűlést bezárta. A Pesti Hírlap komáromi tudósítója szerint „a terem külön részeiben szétosztott vezérek keszkenő, kalpag. .. általi intései különféle hangokat idézének elő, mellyek közt leginkább hallható, a jelszavül kitűzni látszott »titkos szavazat« lőn". A tudósítás írója helyesli a gyűlés feloszlatását, mert szerinte az elv — a titkos szavazás — pártkérdéssé, kedélyek játékává tétetett.^ A közgyűlés bezárása után kezdődött igazán a korteskedés. Nagy költségekkel, pazarlással, szavazatok pénzzel való lefoglalásával, menetek tartásával folyt az agitáció mindkét oldalon.

19 A főispán, gróf Nádasdy Lipót,

20 március 5-re tűzte ki a tisztújítást megelőző nemesi közgyűlést, melyen személyesen elnökölt. Kitűzte a tisztújítás napját, március 28-át, azzal a kiegészítéssel, hogy a személyenkénti szavazás módjáról — titkos legyen-e vagy nyilvános — március 27-én döntsenek. Ez a főispáni javaslat közfelkiáltással elfogadtatott. Elfogadták a tisztújítás alkalmával használandó rendszabályokat is, melyeket aztán kinyomtattak.

21 Ilyen előzmények után érkezett el március 27-e és 28-a, a tisztújító közgyűlés ideje. A napló írója csak a tisztújításra érkezett Komáromba, s bár voltak információi az előzményekről, nem ismerhette a tisztségekért folyó küzdelem minden mozgatórugóját. Ezért a jegyzetekben, ott, ahol szükséges — és lehetséges — kiegészítéseket fűzünk naplójához. A központozást, ül. a ma már zavaró szókezdő nagybetűket a forrás szövegében javítottuk. A tisztújítás (Dessewffy Gyula Mór naplójának részlete)

22 Mint Sárosban a Péchy liga — úgy uralt eddig Komáromban a Ghyczy és Pázmándy* család annyira, hogy ki az ő emberök vagy rokonuk nem volt: az soha sem számolhatott arra, hogy megyei hivatalba léphetne. Voltak ugyan e két család tagjai közt híres emberek is, mint az öreg Pázmándy Dénes (múlt orsz. gy. követ), a mostani két követ is, Ghyczy Kálmán s az öreg Pázmándynak Dénes nevű fia szinte kitűnő szerepet játszanak az ország gyűlésen; de a dinasztai szellem mindig kibúvik, mint szeg a zsákból, s hegykeség [!] némi nyoma mindig meglátszik, bár mint palástoltatok is az; szóval [a] Ghyczy és [a] Pázmándy család dinasticus szelleme fogva tárták a megyét, úgy hogy Komárom azok miatt az ország gyűlésen vezéri szellemet [!] nemcsak hogy nem játszhatott, sőt középszerűségnél magasb fokra sem emelkedhetett. A dinasta, ha liberális elvű is, gyakran kancsalít oly polczokra, mik a dinastáknak kiolthatatlan nagyravágyását hizlalnák, s nekik nagyobb tekintélyt — nagyobb dicsőséget szerzének. így a fiatal Pázmándy is, ki eddig megyéjében csak tiszteletbeli jegyző, most követ volt, meglehet fiát csillogni látni szerető apja szilárd akaratától is bizgatva, a megyei fő jegyzőt s követet, Ghyczy Kálmánt reá bírta, hogy miután Ghyczy Raphael az 1. alispánságról lemondott, vele fogna kezet, s Ghyczy első — Pázmándy pedig másod alispánság után törekednének,

23 bízván * A személynevek írását egységesítettük. 61