Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - KILÁTÓ - E. Jenes Margit: A Szovjetszkije Arhivi 1985-ös és 1986-os évfolyamai / 59–64. o.

tások kidolgozására és gyakorlati megvalósítására van szükség, amelyek a színvonal feltétlen emelkedését biztosítják. A termelés intenzitásának növelésével, a tudományos-műszaki haladás, az új technika és berendezések bátor alkalmazásával válik lehetővé a levéltári kollektívák tevékenységének jobb megszervezése, munkájuk hatékonyságának fokozása. Vaganov is kiemeli beszámolójában, hogy a megoldásra váró feladatok meghatározásában kiemelkedő szerepet játszott a levéltári dolgozók össz-szövetségi tanácskozása (1984. február). A tanácskozást megelőzte a levéltárügy állapotának sokoldalú, alapos elemzése, amely lehetővé tette a valós helyzet feltárását és a további fejlődés lehetséges útjának meghatározását. A tanácskozás felhívása és a köztársaságok levéltári főigazgatóságai által kidolgozott javaslatok szolgáltak a további munka alapjául. Eltelt két év és bebizonyosodott, hogy nagy szükség volt a változtatásra és már több kérdésben sikerült előbbre lépni. Az eredmények hatására újabb javaslatok születtek, köztük a levéltárak anyagi-műszaki színvonalának emeléséről. Utóbbi a Szovjetunió Minisztertanácsa hathatós támogatását is élvezi. Bevezették a levéltárügy fejlesztésének állami tervét, tökéletesítették a tervek és beszámolók elkészítésének módját. Javaslatokat dolgoztak ki a munkafeltételek sürgős megjavításáról, a fizetések rendezéséről és más szociális jellegű gondok megoldásáról. Jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy sikerült felkelteni a minisztertanácsok és más fontosabb intézmények érdeklődését a levéltárügy iránt, ez többek között a levéltárak növekvő aktivitásának is köszönhető. A 11. ötéves tervet összességében pontosan, időre sikerült teljesíteni. Az állami levéltári fond 300 millió őrzési egységből áll. Ebből több mint 52 millió igazgatási, film-, fotó-, hang- és műszaki dokumentumnak ellenőrizték a fizikai állapotát. Az elvégzett munka mennyiségére vonatkozóan néhány adat: 30 millió lap restaurálása, 1 millió film-, fotó-, hangdokumentum restaurálása, 1,2 millió különlegesen értékes dokumentumról biztonsági film készítése, az állami levéltári fond állományába került 17,7 millió új őrzési egység, 15 ezer hivatalos és 140 ezer tematikus megkeresés elintézése, 5600 levéltári kiállítás rendezése, 292 forráskiadvány megjelentetése, 200 ezer kutató kiszolgálása, állampolgároktól 2,5 millió jogi jellegű megkeresés beérkezése. A beszámoló kitér a levéltári anyagok társadalmi ellenőrzésére. Az ellenőrzésben gyakorlatilag részt vett minden állami levéltár és több mint 200 ezer intézmény. Az ellenőrzés során — és hatására! — 300 állami levéltár bővítette raktárait és 14 ezer intézményi irattár kapott további férőhelyeket. 150 ezer fm fapolcot cseréltek át fémre, és több mint 4 millió gyelot helyeztek el dobozban. Az ellenőrzés eredménye az is, hogy 42 ezer intézményben neveztek ki irattári felelőst. Továbbra is komoly gondot jelent a levéltárak anyagi-műszaki színvonala. A 10. és 11. ötéves terv során mindössze 46 levéltár épült fel. Nagyon lassan készülnek el a különböző rendeltetésű levéltárak típustervei, pedig 2000-ig további 200 (147 millió gyelo befogadóképességű) levéltár építését vették tervbe. Ebből 1990-ig 87 levéltár felépülése várható. 2000-ig a laboratóriumok, technikai műhelyek várhatóan 4 ezer új műszert kapnak. 1986—90 közt 26 millió lap restaurálása, majd 2000-ig 77 millió lap restaurálása várható. Tervbe vették, hogy a különlegesen értékes dokumentumokról készülő biztonsági filmek listáját tovább bővítik, egyidejűleg másolatok készülnek a kutatók számára is: 1986—90 közt 144 millió, majd 2000-ig 494 millió filmkocka. Fontos tervfeladat a mikrofilmező és a restauráló műhelyek termelékenységének növelése, hálózatuk fejlesztése, anyagi-műszaki felszereltségük jelentős javítása. Komoly gondot jelent a gyengén olvasható, főleg a nagy októberi szocialista forradalom idejéből és a szovjethatalom első éveiből szár61