Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - KILÁTÓ - E. Jenes Margit: A Szovjetszkije Arhivi 1985-ös és 1986-os évfolyamai / 59–64. o.

Aktuális feladat maradt, hogy 1990-ig minden állami levéltár elkészítse levéltári útmutatóját. Tovább kell javítani és konkrét útmutatók kidolgozásával kell segíteni az Állami Levéltári Fond optimális állománykiegészítésének folyamatát. Különleges figyelmet kell szentelni a műszaki-tudományos és más speciális dokumentumok levéltári átadásának és ottani őrzésének. 1985-ben ennek szellemében 47 köztársasági minisztérium és intézmény az össz-szövetségi Irattani és Levéltárügyi Tudományos Kutató Intézet (VNIIDAD) és a Szovjetunió Tudományos-Technikai Dokumentációjának Központi Állami Levéltára segítségével utasítást adott ki a műszaki dokumentáció átadására. Komoly munka vár a levéltárakra, ha 1988-ra valóban fel akarják számolni a lemaradásukat a lejárt határidejű műszaki dokumentáció átvétele terén. Az SZKP 1985. júniusi határozatának szellemében a levéltárak is intézkedéseket hoztak a tudományos kutatások hatékonyságának növelése, a levéltári és más tudományágak közötti kapcsolat erősítése, valamint az élenjáró tudományos-technikai eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazása érdekében. Komoly bírálat érte a VNIIDAD-ot, mert kollektívája nem készült fel a kitűzött feladatok megoldására. Nem sikerült az intézet kutatótevékenységének a levéltárak gyakorlati igényeihez jobban alkalmazkodnia. Komoly hiányosságokat lehet megfigyelni a levéltárak anyagi-műszaki színvonala terén is. Sovány eredmény, hogy a 10. ötéves terv során mindössze 24 (23 millió őrzési egységet befogadó) levéltári raktár épült. Rendkívüli eredménynek lehet azonban elkönyvelni, hogy az állami levéltárakat sikerült az „adminisztrációs épületek" kategóriából az „állami levéltári épületek és objektumok" kategóriába áttetetni. Ennek köszönhető, hogy a tervek szerint a 12. ötéves terv során már 90 levéltári raktár épül, amely legalább 62 millió őrzési egység befogadására lesz alkalmas. Napirenden maradt a tervezés megjavításának kérdése is. Az eddig érvényben levő tervezési-beszámolási rendszer ugyanis nem felelt meg a modern idők követelményeinek, nem tette lehetővé a céltudatos és pontos tervezést a levéltárügy terén. A Levéltári Főigazgatóság ezért új tervezetet dolgozott ki, amelyet az év során be is vezettek. Súlyos gondot okoz, hogy a levéltárügy terén 20 ezer ember dolgozik, de a vezetők és szakemberek alig több mint fele (51,9%) rendelkezik felsőfokú képzettséggel, ebből is csak 14,1%-nak (!) van szakirányú (történész vagy levéltáros) képzettsége. Olyan sok a megoldásra sürgetően váró kérdés ezen a téren, hogy a helyzet komolyságát felmérve a Levéltári Főigazgatóság Kollégiuma határozatot hozott a kádermunka javításáról. Rendkívüli fontosságúnak tűnik a szovjet levéltárügy további sorsának alakulása szempontjából a levéltárvezetők és levéltári szakemberek Moszkvában, 1986. március 28—29-én rendezett össz-szövetségi tanácskozása. Annál is inkább, mert F. M. Vaganovnak, a Levéltári Főigazgatóság vezetőjének beszámolóját (A levéltárak raunkáját az SZKP XXVII. kongresszusa által kitűzött feladatok szintjére emelni; 4. sz. 3. lap) olvasva az a benyomásunk, hogy a szovjet levéltárügy végre valóban megindult a nagy „megújulás" útján. A beszámoló olyan őszintén tárja fel a problémákat, olyan igényességgel, amelyre — ismereteink szerint — még nem volt példa a szovjet levéltárügy történetében. F. M. Vaganov beszámolójában kiemeli, hogy a szovjet levéltárak elsőrendű célja a szocialista társadalom fejlődési ütemének elérése. Hogyan kell értelmezni a gyorsítást a levéltárügy terén? Űgy, hogy a 12. ötéves terv során, majd a 2000-ig terjedő időszakban a levéltárak munkáját minőségileg új színvonalra kell emelni. Ehhez a levéltári fejlődés ütemének a politikai, gazdasági fejlődés által meghatározott módon és irányban kell növekednie. A munka minőségének gyökeres megváltoztatásához sokoldalú kutatások révén olyan utasí60