Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: I. rész / 44–58. o.

1939-es évekből megmaradt ügyviteli iratokat. Az ezt megelőző XX. századi iratok áttekinthetetlen állapotban, sőt alig megközelíthetően hevertek a piszkos, lomtárul is használt padláson, de a kiküldött rábukkant itt mintegy két csomónyi XVIII. századi és XIX. század eleji iratra is. E lehangoló benyomást az sem enyhítette lényegesen, hogy a már említett irattári szobában egy vaskazettában őriztek néhány XVII—

XIX. századi eredeti királyi szabadalomlevelet és egy kisebb csomót kitevő egyéb iratot is. Nyíregyházán a legrégibb irat Lónyay Zsigmond 1637. évi privilégiuma a Nyíregyháza területét újra benépesítő letelepedők részére. Szórványos korábbi iratok után az erősen meghiányosított sorozat a XVIII. század derekától kezdődött, amelyből kb. 5 csomónyi az 1780-ig terjedő, 3 csomónyi a II. József-kori, azután 1848-ig csaknem minden évből egy-egy csomónyi irat maradt meg. A városi ülés jegyzőkönyvek bekötött sorozata csak 1885-től kezdődött, de korábbi — egészen 1848-ig viszszamenő — ülés jegyzőkönyvek is .megmaradtak beköttetlen íveken az iratcsomókban. Az iratokat részben a városháza emeletén levő két szobában (az egyik az irattárnok, a másik a mellé beosztott két alkalmazott munkahelyéül is szolgált), részben az udvaron istállóból kialakított raktárhelyiségben szekrényekben és állványokon csomózottan tárolták. Pápán a két Mohács előtti oklevelet (az egyik 1500-ban, a másik 1509-ben keletkezett), továbbá a XVII. századból szórványosan meglevő iratokat, de főképpen XVIII—

XIX. századi összeírásokat, szabályrendeleteket, földesúri kiváltságlevelek másolatait tartalmazó vasláda Szokoly Viktor városi tanácsos szobájában állt. Elmondása szerint ezeket az iratokat ő szedte össze a padlásról, pincéből és más helyekről, ahol senki sem törődött velük, és a pusztulásnak voltak kitéve. Szavait igazolni látszott az a tény, hogy egyik-másik darab, mivel korábban a pincében lehetett, rothadni kezdett, és részben már olvashatatlanná is vált. Jegyzőkönyveket és kötetekbe kötött peres iratokat talált a kiküldött a polgármester szobájában, amelyek levéltárba tartozása már feledésbe is merült, valamennyit egybeleltározták a szekrényben sorakozó könyvtári anyaggal. Végül egy emeleti helyiségben két szekrényben őrizték a többi (1787-tel kezdődő) jegyzőkönyvet. Az alispáni 1881. évi adatszolgáltatásban szereplő oklevelekből és privilégiumokból már több hiányzott,

8 és az akkor még meglevő 1640—1660 közötti jegyzőkönyvekről sem tudott senki felvilágosítást adni. Lehetséges, hogy az 1926. évi felelőtlen iratselejtezésnek estek áldozatul. A három helyen elhelyezett levéltári anyagot a további elkallódás veszélye is fenyegette. További 11 városnak iratsorozatai visszanyúltak az 1867-et, vagyis a kiegyezést megelőző évtizedekbe. Csongrádon az iratok sorozata 1817-tel, a jegyzőkönyveké a XIX. század közepén kezdődött. A levéltár iratanyagát a városháza nagyobb méretű pincehelyiségében, ennek lejárójában és egy fáspincében helyezték el, az utóbbiban az iratok mintegy 30 cm magasságig vízben álltak. A nedves helyiségekben az iratok jelentős részét penész borította, a levéltári anyag úgyszólván teljesen rendezetlen lévén, az egyes sorozatok iratai és könyvei elképesztő összevisszaságban hevertek a polcokon. A fontosabbnak vélt iratokat (pl. szerződéseket) egy bádogszelencében a földszinti irattárban őrizték. A kiküldött a pincelejáróban földre rakott irathalmazban találta a város örökváltságára vonatkozó iratokat, amelyek pedig tartalmi szempontból igen fontos forrásértékűek, tekintve a tárgyalások menetét és a bennük elhelyezett összeírásokat. Az anyagot még értékesebbé tette az a körülmény, hogy a váltságösszeg megszerzésében a város megbízottja Kossuth Lajos volt, akinek 8 eredeti levele is ott lappangott a földre kupacolt iratok között. (Ezeket a kiküldött kiemelte és az említett bádogszelencében helyezte el.) Hajdúnánáson a levéltár anyagát őrző (száraz, világos, jól szellőztethető, vasajtóval és vasspalettákkal ellátott) szobában az iratokat kisebb részben szekrényekben, na52