Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Albrechtné Kunszeri Gabriella: Új irányzatok a papír- és pergamenrestaurálásban / 101–105. o.
— Ujabb eredmények a papír tanulmányozásában. — Pasztellek konzerválása. — Űj gondolatok a környezeti kontrollról. — Pauszpapírok restaurálása. — Restaurátorképzés. — A savtalanítás újabb módszereinek áttekintése. — Speciális eszközök papírrestaurátorok számára. — Japán papírok restaurálása. — Keleti módszerek és anyagok a papírrestaurálásban. — Restaurálás és kutatómunka. — Középkori pergamenkészítés. — Glóbuszok konzerválása és restaurálása. — A papír elszíneződése: okok és kezelés. — A papírrost-analízis fejlődése. — Űj irányzatok a fotók konzerválásában. — Szerkezet a könyvrestaurálásban. — Tanulói előadások az elszíneződött negatívokról, nem vizes ragasztókról, rögzítőszerekről, festékanalízisről, szárítási módszerekről. Meglepő volt, hogy a konferencián nagy számban részt vevő magánrestaurátorok számára külön találkozót szerveztek, ahol speciális problémáikat megbeszélhették. A konferencián elhangzottak közül szeretnék kiemelni néhány új és figyelemre méltó megállapítást, ismeretet. 1. A penészes papírok fertőtlenítésére elterjedten használják az etilénoxidot, amit ismert hátrányai (tűzveszélyes és mérgező) ellenére is legjobbnak tartanak. Ujabban kísérleti fertőtlenítéseket végeznek röntgensugarakkal is. Az eredmény nagyon kedvező, de a papírt nem károsító dózist még nem sikerült megnyugtatóan meghatározni. Mindenki egyetértett azonban abban, hogy hiába a legjobb hatású fertőtlenítés, ha nem megfelelőek a raktári körülmények. A padló tisztán tartása a legegyszerűbb és alapvetően fontos teendő. Ezen kívül ellenőrizni és szabályozni kell a raktár hőmérsékletét és légnedvességét. A levegőt lehetőleg meg kell tisztítani a portól és egyéb szennyeződésektől. Az 55%-nál kevesebb relatív légnedvesség-tartalmú levegő és 25 c C-nál kisebb hőmérséklet nem kedvez a penészek fejlődésének. A legegyszerűbb védekezési mód tehát a mindenütt jelen levő penészek életműködésének gátlása. 2. Egyre többen használják megelégedéssel a BEVA 371 fantázianevű etilén-vinilacetát ragasztót, amellyel a javító papírok melegítés vagy oldószeres aktiválás hatására reverzibilisen (leoldhatóan) rögzíthetők a restauráló papírokhoz. 3. Nagy figyelmet kell fordítani a restaurálás folyamatában a nedves papírok lassú, fokozatos szárítására, mert ez teszi lehetővé, hogy a papírrostok feszültségmentes állapotban stabilizálódjanak és ezáltal a méretváltozás minimális, a szilárdság maximális legyen. 4. Á tömeges restaurálásra dolgoztak ki új módszert a British Library munkatársai. Ennek lényege, hogy ojtásos kopolimerizációval erősítik meg az öregedés, savasodás következtében meggyengült papírt. A kis molekulájú akrilvegyületekkel átitatott lapokban y-sugárzás hatására kémiai reakció játszódik le, öt-nuszonötszörösére növelve a papír szilárdságát. 5. Az utóbbi években egyre többen foglalkoztak a nagyon sok problémát felvető pauszpapírok restaurálásával. Elfogadott az a nézet, hogy a pauszpapírok gyártása során használt impregnáló anyagokat (olajok és gyanták), amelyek gyors öregedése miatt az alappapír elszíneződik és törékennyé válik, el kell távolítani. A kioldás következtében a pauszpapír elveszti áttetszőségét, 102