Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - MÉRLEG - E. Kovács Péter: Repertorium fontium medii aevi. Roma, 1962–1977. / 75–78. o.

Repertórium Fontium Históriáé Medii Aevi I—V. k., Pótkötet, Róma, 1962, 1967, 1970, 1976, 1984. Pótkötet 1977. Nagyszabású vállalkozás megindítására tett javaslatot G. Falco, a turini egyetem tanára 1953-ban, az olasz történeti intézet, az Istituto Storico Italiano per il Medio Evo megalapításának 70. évfordulóján összehívott nemzetközi konferencián. Nem kevesebbet terjeszt a jelen levő medievisták elé, mint hogy közös összefogással folytassák August Potthast német könyvtáros 1862-ben, majd 1896-ban kiadott Bibliotheca historica medii aevi című munkáját.

1 A terv, a középkori elbeszélő kútfők repertóriumának elkészítéséről, nem maradt meg a kezdeményezés szintjén. Az eddig megjelent öt kötet és a pótkötet a legjobb bizonyíték arra, hogy a történésztársadalom nemcsak örömmel fogadta a kezdeményezést, hanem hogy a részt vevő nemzetek szakemberei szorgos munkával is támogatták az „új Potthast" elkészítését. A konferencia elhatározásának letéteményese a Comité Scientifique du Repertoire des Sources Historiques du Moyen Age lett. A szervezetben részt vevő kutatók közül mindenképpen meg kell említeni Raffaello Morghen professzor, az Olasz Középkori Történeti Intézet vezetőjének, valamint Raul Manselli professzornak a nevét, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a kötetek szerkesztésében, előkészítésében.

2 Az 1962-ben kiadott első, bevezető kötet, nemcsak az elbeszélő forrásokat, hanem mindazokat a sorozatokat, gyűjteményeket, oklevélkiadásokat is tartalmazza, melyekben középkori vonatkozású adatok találhatók.

3 Ez az impozáns gyűjtés természetesen a legismertebb forráskiadványok mellett, mint a Monumenta Germaniae Historica (I. k. 466—479. L), a Muratori (I. k. 509— 522. 1.) vagy a Migne Graeca és Latina sorozatai, Magyarországtól oly távol eső területek történetére vonatkozó forrásokat is tartalmazza. (Pl. Diplomatarium Norvegicum I. k. 222. 1. vagy Islandskc aettesagaer I. k. 344. 1.) Az a tény, hogy Európa medievisztikai forráskiadásának nagy része megtalálható az első kötetben, két okból is nagy jelentőségű. Egyrészt, mert a történészek könnyedén betekintést nyerhetnek más országokban élő kollégáik forráskiadói tevékenységébe, megismerve így az illető ország legfontosabb dokumentumait, másrészt saját munkája válik egyszerűbbé azzal, ha témájához kapcsolódó külföldi forráskiadások jegyzékét egy helyen keresi és találja meg. Az alapos gyűjtés ismeretének birtokában ma már nem kell a történésznek olyan időt rabló munkát végeznie, mint tette azt például Tagányi Károly, aki a Migne két sorozatához mutatót készített, utalva a magyar vonatkozásokra is (OSZK Kézirattár. 2293. Quart. Hung. 1—2. k.) mégpedig azért, mert az ellenreformáció történetének megírásához fontosnak tartotta az egyházatyák műveinek megismerését, hiszen a Repertórium fellapozásával azonnal megismerhető a Migne szerkezete. (Tagányi nagy céljáról Döry Ferenc levéltárigazgató szóbeli közlése alapján nyert tudomást az utókor.) 75