Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Labádi Lajos: Csongrád megye szolgabírói hivatalainak működése, 1728–1944 / 11–22. o.

A későbbiek során még számos változás történt az egyes települések járási hovatartozásában. Ezek közül a legjelentősebbek: — 1883-ban a tiszáninneni járáshoz került Sándorfalva. — 1903-ban a csongrádi járáshoz csatolták Tömörkény Pallavicini uradalomhoz tartozó részét, ugyanakkor Kistelek és Felső-Pusztaszer visszakerült a tiszáninneni járásba. — 1910-ben a tiszáninneni járáshoz került Pusztamérges, Ezzel egyidőben a csongrádi járáshoz csatolták Tömörkény tiszántúli járáshoz tartozott területeit. — 1923-ban a tiszántúli járásból .a csongrádi járásba tették át Nagymágocsot, Fábiánsebestyénit és Magyartést, Algyő pedig a tiszáninneni járásból a tiszántúliba került. — 1926-ban a tiszáninneni járásból a csongrádi járásba tették át Kisteleket, Felső-Pusz3taszert és Sövényházát, ugyanakkor a tiszáninneni járásba visszakerült Algyő, a tiszántúli járásba pedig Nagymágocs. A csongrádi járás területi növekedésére tekintettel 1927-ben járási kirendeltséget hoztak létre Kisteleken, az alszolgabíró vezetésével. Említést érdemel továbbá, hogy 1925-től a járások felvették székhelyeik nevét. Ettől kezdve a dokumentumok kiskundorozsmai, mindszenti és csongrádi járásról beszélnek.

12 A járások élén változatlanul a főszolgabírók álltak. Utasításaikat közvetlenül az alispántól kapták. Az alispán rajtuk keresztül érintkezett a községekkel és fordítva. Beosztott szakközegeik voltak: az alszolgabíró, a járási orvos és állatorvos, a járási számvevő, útbiztos, közigazgatási gyakornok és írnok. Hatáskörüket a törvények (1870: 42. te. 61. §, 1886: 21. te. 71. §), az ezekhez igazodó megyei szervezési szabályrendeletek, valamint az alispáni utasítások határozták meg. Szerteágazó feladataik közül a legfontosabbak: —• a községek feletti közvetlen felügyelet, — a községek pénzügyigazgatásának ellenőrzése, — a közegészségügy feletti felügyelet, — állategészségügyi felügyelet, az állatjárványok elleni védekezés ellenőrzése, — marhalevél-kezelés, húsvizsgálat, vágóhíd létrehozásának engedélyezése, — az anyakönyvvezetés ellenőrzése, — elsőfokú iparhatóságként az ipartestületek ellenőrzése, munkakönyvek kiadása, — mező- és hegyőrök felügyelete, a vadászat, erdészet és vízjog ellenőrzése, — a közcsend biztosítása, toloncolás, idegenek ellenőrzése, kéjnők nyilvántartása, — fegyverengedélyek kiadása, — a tűzrendészet ellenőrzése, — népgyűlések engedélyezése, — katonai sorozások előkészítése, segítése, — bíráskodás a kihágási ügyekben ... stb. A felszabadulást követően megindult demokratikus átalakulás a járásokat is érintette. Ezt a személyi változások, a megújuló tartalom, az új feladatok jelentkezése mellett bizonyos szervezeti és haitásköri változások is jelezték. így például 1945 tavaszán — az 1030/1945. M. E. sz. rendelet értelmében — megszűnt a főszolgabírói tisztség. A főszolgabíró hatáskörét a megyei törvényhatósági bizottság által választott járási főjegyző vette át. Feladatköre, amely to17