Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.
norma volna veendő, amivel minden időben és körülmények között ő császári felsége szolgálatára ajánlkozom." 53 A Mercy gróf számára adott instrukció utolsó pontjai foglalkoztak a gazdasági és politikai kérdésekkel. Ott is megfontolt kivárást ajánlott. Jenő herceg tudott a kamarai tisztek és az általa jól ismert Harrucker udvari kamarai tanácsos kirendeléséről az Udvari Kamara által. A tábornoknak kötelességévé tette a velük való együttműködést. Más közügyekben a jó törvényszolgáltatásra ügyeljenek. Jenő herceg az instrukcióban megállapította: „A gazdaságot illetően fennáll a remény, hogy ő excellenciája a lehetőséghez képest gyarapítani fogja azt és a császári kincstár felduzzadt kiadásainál ügyelni fog arra, hogy a kamarai és hadbiztossági tiszteknek, a gazdálkodással összefüggő feladataikhoz, minden szükséges támogatás megadassék. A katonaság amennyire lehetséges, az országrész javaiból élhessen és egyébként mindazt készítsék elő, amit efféle dolgokban az országrész adhat és ő császári felsége bevételeit javíthatja, miközben főképpen a malmok javítására és a szétfutott jobbágyok visszahozatalára, valamint a jó rendtartásra kellene figyelmezni. A politika ilyetén nem mehet tovább, tehát minden módon és úton azon fáradozzanak, hogy az igazságszolgáltatást jól adminisztrálják és a jó fegyelem megtartásával a lakosokat megnyerjék. Azután mind katonai, gazdasági, egyházi és polgári ügyekben a legkisebb állandó kinevezéseket is előkészítsék, ámde az ilyesfajta ügyek, az országrész alapos megismerése után, egyedül ö császári felségének maradnak fenntartva." 54 Az a kívánság, hogy az adminisztráció elrendezéséről csak az országrész alapos megismerése után döntsenek, Jenő hercegnek az Udvari Haditanácshoz intézett október 27-i jelentésében is kifejezésre jutott, összekötötte ezt azzal a figyelmeztetéssel, hogy az elsietett döntések az Einrichtungswerket veszélyeztethetik: „ ... az ideiglenes uralommal a mű lényege ne akadályoztassék". 55 Győrből, ahol Jenő herceg a pápai kitüntetés jelvényeit megkapta, a Mercy gróf számára szóló utasítás egyik másolatát megküldte III. (VI.) Károlynak. Közölte, hogy a csapatokat téli szállásra vonta vissza és Mercynek a másolatban mellékelt instrukciót hagyta hátra. Ebben csak az alapvonalakról van szó, sokat kell a vezénylő tábornok saját felelősségére bízni. 56 Egészen hasonlóan hangzott az instrukció zárómondata. Jenő herceg rábízta, hogy „ugyanő (Mercy) legjobb belátása és. . . buzgalma szerint, amellyel egyben és másban leghasznosabban tehet, cselekedjék, jóllehet mindenekelőtt az ő ismert gondosságára, óvatosságára és aktivitására hagyatkozom, amiben állandó bizalmam van." 57 Jenő herceg Bécsből figyelmesen követte Mercy hadműveleteit, megköszönte neki november 21-én a híradást Pancsova elfoglalásáról és sürgette Üj-Palánka, Orsova, valamint a Duna-szigetek ostromára. 58 November 28-án Savoyai megerősítette a két elfoglalt erődítmény tervrajzainak kézhezvételét. 59 Egy december 30-án kelt levelében méltányolta az okokat, amelyek Mercyt az Orsova elleni vállalkozás feladására ösztönözték. Minden nehézség ellenére Mercy biztosította a csapatok jó ellátását. Egy ellenőrzés után Mercynek pontos híreket kellett hozzá eljuttatni az országrész állapotáról. 60 Mint már említettük, Jenő herceg október 21-én tájékoztatta a császárt Wallis gróf ideiglenes temesvári várparancsnokká történt kinevezéséről. 61 Ebben a levélben szemléletes leírás olvasható az erődítményről: „Ami a vár erődítéseit illeti, azok szabálytalan török módra épültek. Az erődtest alkalmas sík területen áll, bástyákkal és erődökkel, a hozzájuk tartozó szárnyakkal, amelyek mind ún. Kastenwerk módjára épültek és ember38
