Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.

vastagságú fákkal vannak kitöltve, több mint mégegyszer olyan széles és mély, mindkét oldalon kiépített vizesárokkal körülvéve; az elővár (palánk) külső védművekkel és egy második, éppen olyan széles és mély, kiképzett árokkal van ellátva. Ahol az erődítés nem teljes, ott áthatolhatatlan mocsár található." Egy hosszabb ostrom még sok vérbe és időbe került volna. Wallis — folytatta Jenő herceg — megbízást kapott arra, hogy a csapatok segítségével jó állapotba hozza a védművet és a faépítményeket, amily gyorsan csak lehet, falakkal újítsa meg. A város további fejlődésére a hadvezér döntése nagy fontossággal bírt. Közölte a császárral, „hogy az ideiglenes parancsnoknak meghagyta, miszerint az újonnan elfoglalt helyekre tisztán német lakosokat engedjen, akik közül néhányan már jelentkeztek, a rácokat és másokat pedig csak a palánkban telepítsen le".

62 A Mercy gróf számára november elsején adott instrukció tovább pontosította ezt: „A várost csak az igaz, egyedül üdvözítő vallású tiszta német lakosokkal kell betelepíteni."

03 Mint alább még erről szó lesz és Kollonich bíboros „Einrichtungswerk"-jének tárgyalásakor már utaltunk rá, ebben a magyarokkal szembeni bizalmatlanság nagy szerepet játszott. A nemzeti szempontok a német telepítések segítésében, a Mercy-féle adminisztráció későbbi menetében éppúgy szerepet játszottak, mint a „sváb vonulásnál" Mária Terézia alatt. Ebben az időben a katolikus vallás támogatása volt a mértékadó, amitől nem utolsósorban az összállami gondolat erősödését várták.

64 A Wallis gróf számára hasonlóképpen november elsején kiadott instrukció még egyszer aláhúzta a tilalmat: „hogy mindenekelőtt az említett erődben más mint katolikus és német nem telepedhet le állandó jelleggel, legfeljebb néhány javadalmas személy és tisztviselő alkalmazása vagy egy belső kis terület kiosztása történhet meg. A rácoknak a nagyobb palánkok egy része kiosztható, ámde azzal a fenntartással, hogy a birtok jog Ö császári felségénél marad azért, hogy a jövőben végzendő erődítéseknél semmiféle kártérítés ne kívántassák." Először említik itt a lehetőséget, hogy a Bánátban minden telek és föld a császáré. Ebben egyedül az a gyakorlat a mérvadó, hogy egy későbbi lehetséges telekmegváltást elkerüljenek. A Magyar Koronához való viszony kérdése itt még nem jelenik meg. Az erődítések helyreállítására adott megbízatás mellett még más, nagyon konkrét utasítások találhatók: gondoskodás a város köztisztaságáról — itt a fenyegető járványveszély volt a meghatározó —, valamint a tűzvészek megakadályozása. Mint említettük, a város csekély kivételtől eltekintve kizárólag faépítményekből állt. A Temesvár körüli malmok javítása fontos intézkedés volt a lisztellátás biztosítására. A további tisztán katonai parancsok mellett Jenő herceg majdnem azonos szavakkal, miként a Mercy gróf számára adott instrukcióban, bízta rá a parancsnokra a jogszolgáltatást és a jó együttműködés biztosítását az Udvari Kamara és a Főhadbiztosság szerveivel.

65 JEGYZETEK * H. Mraz: Die Einrichtung der kaiserlichen Verwaltung im Bánat von Temesvár. Phil. Diss. Ms. 342 p. A jegyzetekben előforduló munkák bibliográfiai adatai: Baráti Lajos: Adattár Délmagyarország 18. századi történetéhez. I. kötet. Temesvár, 1893—1896, II. kötet. Temesvár, 1900—1904, pótfüzet Temesvár, 1907. Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen (Geschichte der Kámpfe österreichs) Hg. von der Kriegsgeschichtlichen Abteilung des k.u.k. Kriegsarchivs. Der TürkenKrieg 1716—1718. Feldzug 1716. Bearbeitet von Ludwig Matuschka. Bánd XVI. = 39