Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.
kiküldetései szakították meg. 1734-ben átvette a főparancsnokságot Itáliában és 1734. május 29-én esett el a pármai csatában. Jenő herceg igen nagyra értékelte Mercy képességeit. Mint merész, gyorsan határozó, olykor elsietett cselekedetekre hajlamos embert írták le, aki emellett kitűnő katonai, ragyogó szervezési és igazgatási képességekkel rendelkezett. 50 Mercy számára az instrukciót 1716. november elsején állították ki. Mindenekelőtt megbízást kapott a Bánát déli, Duna menti határának katonai biztosítására. Jenő herceg már a császárhoz intézett levelében arról beszélt, hogy Mercynek meg kell kísérelnie két, a törökök által megszállt hely, Űj-Palánka és Pancsova megszerzését. Mercy november 4-én vonult fel egy harci csoporttal Temesvárról és november 9-én ért Pancsovára, amelyet hamarosan átadtak neki. November 16-án a törökök elhagyták Űj-Palánkát is, amely jól karbantartott erődökkel rendelkezett. A törököknek, miként Temesvár átadásánál is, a lőszer- és élelmiszerkészletek hátrahagyásával, szabad elvonulást engedélyeztek. Mercy megkísérelte a jól megerődített, az országrész délkeleti szélén, a Dunánál fekvő Orsovát is bevenni. December elsején érkezett ide, de mivel ostromlövegekkel nem rendelkezett, Mehádiára kellett visszavonulnia. 51 Az országrész katonai biztosítása mellett az instrukció a parancsnokló tábornok kötelességévé tette a Bánátban állomásozó csapatok jó ellátását. A hadsereg harcképességét az eljövendő hadjáratra, amely elkerülhetetlen volt, fenn kellett tartani. A problémák nagyok voltak. Egyrészt a katonákat nem tudták kizárólag a raktárakból ellátni, másfelől a hadi események által feldúlt országrészt nem lehetett mértéken felüli adókkal és természetbeni szállításokkal terhelni. A fegyelem és a rend fenntartása viszont a csapatoknál a zökkenőmentes ellátás biztosítása nélkül nehezen volt lehetséges. Az instrukció ezeket a problémákat így írta körül: „Ennek a helynek a berendezkedése, a csapatok elhelyezése megköveteli mindenekelőtt az országrész ismeretét, hogy azt (ti. az országrészt) az erők aránya szerint szétválasszák és az Őfelsége szolgálatára rendelt más erőkkel együtt megtartsák. Ehhez a szigorú vasfegyelemnek és a hadi rendtartásnak kell legjobban hozzájárulnia .., mert miképpen méltányos, hogy a katona időben megkapja, ami őt megilleti, úgy kell a szegény embernek is minél kevesebb okot adni a panaszra. Mivel ezen a nyáron mindkét hadseregtől, a hadieseményektől sokat szenvedett és az olcsó reménynek él, a változott keresztény uralom alatt egy lényegesen kedvezőbb bánásmódot fogad el, mint amit a kemény török fennhatóság alatt el kellett viselnie." A jó rendtartás teszi egyedül lehetővé mind az országrész, mind a csapatok megőrzését. Erre a nehéz helyzetre — miként említettük — Jenő herceg október 21-én a császár előtt is rámutatott. 52 Ha kamarai igazgatásról, amely azonos jogokkal létezett volna a katonai hatóságok mellett, nem is beszélhetünk még ebben a szakaszban, ennek felállítása kezdettől fogva Jenő herceg szándékában állt. Óvott azonban attól, hogy elhamarkodott döntéseket hozzanak. Kiemelte viszont nemcsak az országrész katonai jelentőségét, de termékenységét is. Október 21-én III. (VI.) Károlyhoz küldött jelentésében kifejtette: „Egyébként az ő császári felsége szolgálatához tartozó kötelesség arra indított, hogy illő alázattal szerényen bemutassam, miszerint az itteni Bánát, amely Temesvár bevételével ő császári felsége hatalma alá került, mind előnyös helyzete, nagysága, kamarai bevételei miatt, mind más okokból ugyanolyan fontossággal bír, hogy méltánylandó volna az előkészületben levő jövendő gazdasági, politikai és egyházi berendezkedést nem elsietni, s míg az országrészt teljesen meg nem ismerik, egy ideiglenes berendezkedést csinálni, majd annak minősége szerint egy jól átgondolt 37
