Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Labádi Lajos: Csongrád megye szolgabírói hivatalainak működése, 1728–1944 / 11–22. o.

igazgatását, a sajtó és egyletek fölötti őrködést... stb."

5 Az új, véglegesnek szánt szervezőrendelet értelmében felállított közigazgatási szolgabírói hivatalok (Stuhlrichteramt) Csongrád megyében 1851. október végén kezdték meg működésüket. Mint ismeretes, Ferenc József 1851. december 31-én hatályon kívül helyezte az olmützi alkotmányt, egyben kiadta a birodalom jövőbeni kormányzásával kapcsolatos „alapelveit". Az ezekre alapozott új, definitív közigazgatási rendszer szabályait 1853. január 19-én hozták nyilvánosságra. Az ezekben foglaltak nagymértékben módosították a járási szolgabírói hivatalok tevékenységi körét. Az új szervezőrendelet értelmében ugyanis felszámolták az olmützi alkotmány egyik fő vívmányát: a közigazgatás és igazságszolgáltatás járási szintig lemenő szétválasztását. Már a császári „alapelvek"-ben kimondták, hogy a járásokban „a különféle közigazgatási ágak a hatály bizonyos határain belül egyesítendők". Erre alapozva a definitív szervezőrendelet leszögezte, hogy a „szolgabírói hivatal a hozzája utasított járásra nézve, más hatóságoknak világosan fönn nem tartott minden közigazgatási és törvényszolgáltatási ügyekben a legalsóbb országfejedelmi hatóságot képezi". Vagyis legalsó fokon ismét egyesítették a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Megszüntették az 1850 óta önállóan működő közigazgatási szolgabíróságokat és járásbíróságokat, s helyükbe állították a mindkét feladatkört ellátó ún. vegyes szolgabíróságokat (gemischtes Stuhlrichteramt).

6 A véglegesnek szánt közigazgatási rendszer kiépítésére létrehozott szervező bizottmányok 1853 februárjában kezdték meg működésüket. A helytartósági osztályonként felállított bizottmányok kapták feladatul, hogy működjenek közre az új megyei és szolgabírói hatóságok szervezésében. Az ország új területi beosztása szerint Csongrád megye a pesti kerületből szervezett budai helytartósági osztály alá került, melynek vezetőjéül (alelnökéül) Augusz Antal volt kerületi főispánt nevezték ki. Az Augusz vezetésével működő szervezőbizottmány 1853 júliusában kinevezte az új Csongrád megyei hatóság tisztviselőit. A megyehatóság felállításával párhuzamosan folyt a járási szolgabírói hivatalok átszervezése. A területi beosztás tanulmányozása után a szervezőbizottmány úgy foglalt állást, hogy a megye területén korábban kialakított közigazgatási járások változtatás nélkül meghagyhatok. Ezt követően hozzáláttak az új mintájú szolgabírói hivatalok felállításához. A csongrádi, vásárhelyi és szentesi járásokban vegyes szolgabíróságokat szerveztek, a szegedi járást meghagyták tisztán politikai járásnak. Ez utóbbiban a jogszolgáltatással kapcsolatos teendőket a Szegedi cs. ki r. Megyetörvényszék (K. K. Komitatsgericht), valamint az újonnan felállított Szegedi Cs. Kir. Városi Kiküldött Bíróság (K. K. Stádtisch Delegiertes Bezirksgericht in Szegedin) látta el.

7 A megnövekedett hatáskörű vegyes szolgabíróságoknál a főszolgabírók mellé több segédszolgabírói és tollnoki állást rendszeresítettek. Az új szolgabírói hivatalok alkalmazottainak száma (az írnokokkal, napidíjasokkal és szolgákkal együtt) a következőképpen alakult: — a csongrádi szolgabíróságnál 9 fő — a vásárhelyi szolgabíróságnál 12 fő — a szentesi szolgabíróságnál 17 fő. A Cs. Kir. Kormányzóság rendelete értelmében az újonnan alakított vegyes hatáskörű szolgabírói hivataloknak 1854. május l-jén meg kellett kezdeni működésüket. Csongrád megyében a hivatal átadás-átvételek 1854. április 29-én megtörténtek, így az új járási hivatalok május l-jén megkezdhették működésüket. Ezzel egyidőben megszűntek a tisztán közigazgatási szolgabíróságok és a járásbíróságok.

8 14