Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Havassy Péter: A magyar világi archontológiáról: historiográfiai és bibliográfiai áttekintés / 27–46. o.

Ugyancsak e fondcsoportban találhatók a pecsétgyűjtemények és címeres nemeslevelek is, melyek az archontológiai kutatás fontos forrásai lehetnek. Ezen gyűjtemények feldolgozásai közül megemlíthetjük Csánki Dezső: A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója (Bp., 1839.) című művét, melyben a szerző betűrendben közli mindazok nevét, kiknek pecsétjeit az okleveleken megtalálta. Hasznos adatokat nyújt egy-egy országos vagy megyei — ezen belül főleg alispáni — méltóságsor összeállításához. Hasonlóan fontosak lehetnek a címeres nemeslevelek (armalisok), melyekben általában feltüntették az oklevélnyerő tisztségeit is. Jelentős segítséget nyújtanak a levéltárakban található regeszták és regesztagyűjtemények is, melyek közül megemlíthetjük az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában található, óváry Lipót által készített kivonatokat, valamint Heves megye három jelentősebb közgyűjteményében (Heves Megyei Levéltár, Dobó István Vármúzeum, Mátra Múzeum) fellelhető regesztagyűjteményt, melyet a különböző levéltárak őrizetében levő, megyei vonatkozású oklevelekből Bártfai Szabó László állított össze. c) Libri Dignatariorum Az archontológiai kutatás nagy kincsesháza az a 9 kötetből és 6 csomóból álló,, 6, 70 iratfolyóméter terjedelmű anyag, mely jelenleg az Országos Levéltár Magyar Kamara Archívuma E 683 jelzetű egységét képezi. A XIX. század elején a kamara archívumában készült, de 1815—1875 között folyamatosan kiegészítették. Az ország főbb egyházi és világi tisztségviselőinek, továbbá főispánjainak, alispánjainak, kamaraelnökeinek, testőrparancsnokainak stb. nevét tartalmazza az 1000—1876-ig terjedő időszakból. Minden kötet elején — a fő- és alispánokat magába rejtő kivételével — tartalommutató áll rendelkezésünkre. d) Szlovák levéltárak fondjegyzékei A szlovák levéltárak által kiadott fond jegy zekékben {„Sprievodca po archivnych fondoch" sorozat), több helyen találkozunk a történeti Magyarország felvidéki megyéinek főispáni névsoraival. e) Magyar archontológia (1000—2526) A két világháború között a Magyar Országos Levéltár szorgos kutatója, Sebestyén Béla készített, elsősorban a nyomtatásban megjelent művek alapján, a Mohács előtti Magyarország világi és egyházi méltóságait tartalmazó archontológiát. Összeállítása a „Magyar archontológia 1000—1526-ig" címet viseli, s ma — Q 282, 18 szám alatt — az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának fontos segédlete. Sebestyén Béla kutatásait később kiterjesztette a kiadatlan oklevelekre is, a halál azonban korán kiütötte kezéből a tollat. III. NÉVTÁRAK, SCHEMATISMUSOK, KALENDÁRIUMOK 1790-től kezdve már évenként megjelent a „Schematismus des Königreichs Hungarn ...", mely 1796-tól gyakorlatilag ugyanolyan tartalommal „Schematismus inclyti regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum . ..", 1845-től pedig „Magyarország és a hozzákapcsolt részek tiszti névtára" címmel látott napvilágot, mely közvetlen elődje volt a „Magyarország tiszti cím- és névtára" 35