Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Havassy Péter: A magyar világi archontológiáról: historiográfiai és bibliográfiai áttekintés / 27–46. o.

sorozatnak. E könyvek a XVIII. század végétől kezdve teljes részletességgel tárják elénk az ország tisztségviselői karát a nádortól a postamesterig. A schematismus — a fentiek ellenére — elsősorban az egyházi tisztségviselők és intézmények legfontosabb adatait tartalmazó névtár, melyet az egyházmegyék külön-külön, egymástól függetlenül jelentettek meg általában évenként, napjainkban azonban már ritkábban. A kalendáriumok hasznos ismereteket — naptár, vásárok időpontjai, gazdasági tanácsok stb. — közvetítettek az érdeklődőknek, igen gyakran tartalmazták azonban a legfontosabb országos és megyei tisztségviselők nevét. Kalendáriumot városaink is kiadtak, melyben sok esetben nemcsak a helyi tisztikar összetételét fedezhetjük fel, hanem az egyletek, társulatok, pénzintézetek stb. vezetőségét alkotók körét is. Példa erre a századunk 10-es és 30-as éveiben megjelenő „Gyöngyösi Kalendárium". IV. TÁRGYI ÉS IKONOGRÁFIÁI EMLÉKEK Hasznos ismereteket nyerhetünk a tárgyi és ikonográfiái emlékekből is, hiszen a sírköveken, érmeken, metszeteken, festményeken stb. gyakran feltüntették az ábrázolt személy tisztségeit. Az ikonográfiái emlékek legnagyobb hazai tárháza a Magyar Nemzeti Múzeum őrzésében levő Magyar Történelmi Arcképcsarnok. V. KÉZIRATOK, KÉZIKÖNYVEK, TANULMÁNYOK Az Országos Széchényi Könyvtárban az archontológiai kutatás számára sok adatot tartalmazó kéziratok találhatók, melyekről katalógus is készült. A jelentős kéziratok közül egy példát említünk, Nagy Iván: Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplén, Zólyom megyék főispánjai, alispánjai, országgyűlési követei a XIII. századtól a XIX. század végéig (Fol. Hung. 1318. sz.). Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az MTA és az ELTE Egyetemi Könyvtára Kézirattárát sem. A kézikönyvek sorában megemlíthetjük — reprezentatív jelleggel — a nemesi családokról készült megyei összefoglalókat, melyek az egyes családok számbavételénél feltüntetik azok hivatalviselő tagjait, hasonlóképpen a Nagy Iván és Kempelen Béla által kiadott genealógiai köteteket, a címeres albumokat, lexikonokat — elsősorban az „Életrajzit" — stb. Azokat a tanulmányokat és közleményeket, amelyek jelentősebb méltóságsort tartalmaznak, illetve szerzőjük célja kifejezetten archontológia összeállítása volt az alábbiakban adjuk közre, reméljük ezzel is megkönnyítjük e háttérbe szorult segédtudomány iránt érdeklődők munkáját. ORSZÁGOS, ILLETVE TÖBB MEGYÉRE VONATKOZÓ ARCHONTOLÓGIÁT TARTALMAZÓ MÜVEK Babai Ferenc: Ungariae Palatini propalatini et locumtenentes regii, Nagyszombat, 1775. Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára 1607—1608. = Levéltári Közlemények, 1972. 265—325. Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp., 1976. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. Bölöny József: Magyarország kormányai 1848—1975. Bp., 1978. 36