Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - HÍREK - Dóka Klára: Összefoglaló a MKE Levéltári Szekciója működéséről, 1981–1986 / 86–91. o.

A rendkívül tanulságos anyag kiértékelésére ós megvitatására Budapesten, november 30-án került sor, több ievéltárigazgató és a Közalkalmazottak Szakszervezete képviselőinek részvételével. Az első év legsikeresebb rendezvénye az 2981. augusztus 24-i tanácskozás volt, amelyre a MKE 13. vándorgyűlése keretében, Kaposvárott került sor. Itt a szekció — kissé talán túlfeszítve a programot — két fontos témát tűzött napirendre: a forráskiadás kérdéseit és az egyházi levéltárak problémáit. Az első témában a bevezető előadást Benda Kálmán tartotta, aki éles hangon vetette fel, milyen sok a bizonytalanság a levéltári forrásközléssel kapcsolatban, semmiféle országos érvényű utasítás vagy ajánlás nem áll rendelkezésre, amely eligazítást nyújtana. A korreferátumok során érdekes beszámolók hangzottak el az egyes levéltárakban folyó forráskiadásokról, a vita során pedig az egységes szabályozás igénye fogalmazódott meg. A tanácskozásnak a szaksajtóban nagy visszhangja volt.

3 1982. március 9-én Békéscsabán volt a szakmai tanácskozás, ahol a szekció egy a levéltári munkával kapcsolatos, máig is megoldatlan kérdést vetett fel: az 1950 utáni tanácsi f ondóik és állagok kialakításának problémáját. A vitaiindító előadást Takács Edit, a szentesi levéltár munkatársa tartotta, javasolva a jelenleg érvényes fondjegyzékszerkesztési utasítás módosítását, sokan azonban a korábbi rendszer fenntartása mellett foglaltak állást.

4 1982. május 12-én a Levéltári Szekció egyik bázisintézményében, Budapest Főváros Levéltárában hívtak össze tanácskozást iratvédelmi kérdésekről. A rendezvénynek a levéltár Budapest II., Heinrdch István utca 3—5. számú épülete adott otthont, ahol a különféle műhelyek és berendezések megtekintésére is lehetőség volt. Az előadók között — a levéltári szakemberek mellett — külső szakértőket is találunk (a KÖJÁL és az OFOTÉRT főmérnökeit), ami azt jelzi, hogy a nagy tömegű iratvédelemhez, főként a fertőtlenítés és a mikrofilmezés terén szükség van levéltáron kívüli segítségre is. Augusztus 14-én, Miskolcon a MKE következő vándorgyűlése keretében a gyűjtőterületi munka volt a szekció témája. A résztvevők áttekintették a levéltárak és napjaink irattárainak kapcsolatrendszerét, a közös problémákat, .amelyekről a levéltárosok mellett nyilatkoztak az előadásokra felkért irattárosok is.

5 November 8-án Budapesten a levéltárosképzésről volt szekcióülés, ahol Kállay István ismertette a levéltári stúdiumok és általában a történeti segédtudományok oktatásának helyzetét, majd a hozzászólók részletesen elmondták, mit tudnak hasznosítani az egyetemen tanultakból a gyakorlatban, és felhívták a figyelmet a posztgraduális képzés, főként a nyelvi-paleográfiai ismeretek fejlesztésének fontosságára.

6 Az 1983-as év első rendezvényére Nyíregyházán került sor (március 10.), levéltári könyvtárak, levéltári kutatás témakörben. Az előadó László Géza (Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár) és a nagyszámú hozzászóló az Országos Levéltárból, megyei levéltárakból, archívumokból, egyházi levéltárakból részletesen bemutatta a levéltári szakkönyvtárak helyzetét, a gyarapítással kapcsolatos gondokat, és szó volt a levéltárak egyik legfontosabb feladatáról, a tudományos és nem hivatásos kutatók ellátásáról is.

7 Fenti témához kapcsolódva a szekció tagjai augusztus 26-án Győrben — a MKE igen jól szervezett évi rendezvénye keretében — a levéltárak közművelődési feladatait beszélték meg. Kanyar József átfogó bevezető előadását követően beszámoltak a kollégák az iskolák és levéltárak együttműködéséről a helytörténetírás támogatásáról, a levéltári kiállításokról, a megyei levéltári napok jelentőségéről.

8 2983. április 21-én Szolnokon \a tudományos dolgozók helyzetével, tevékenységével kapcsolatban vitaülés volt, amelyet a szekció vezetősége kérdőíves fei87