Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - HÍREK - Dóka Klára: Összefoglaló a MKE Levéltári Szekciója működéséről, 1981–1986 / 86–91. o.

méréssel készített elő. Az élénk vita elsősorban a gyűjtőterületi, közművelődési és tudományos munkával kapcsolatban bontakozott ki.

9 2983. június 15-én a Párttörténeti Intézetben a pártarchívumok mutatkoztak -be. E rendezvényen — többek között — Molnár János, Szűcs László, Dégi István, Szecskó Károly tartott előadást. 1984 első negyedében (március 13., Veszprém) fontos szakmai kérdés került napirendre, a tervek és térképek feldolgozásának problémája. Az egyes beszámolókban a kollégák ismertették e munkák módszereit az Országos Levéltárban, Budapest Főváros Levéltárában, a Veszprém Megyei Levéltárban, és érdékes összefoglalást hallottunk az Üj Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán e tárgyban folytatott kutatásokról is.

10 A MKE soronkövetkező, 15. vándorgyűlésén Szegeden (augusztus 3.) a Hungarica^kutatás volt a levéltárd téma. A bevezető előadást Körmendy Lajos tartotta, az egyes korreferátumok során pedig a különböző országokban (Csehszlovákia, Spanyolország, Jugoszlávia, Olaszország stb.) végzett feltáró munkákról számoltak be a résztvevők. A tanácskozáson felmerült az országos Hungarica-nyilvántartás igénye, hogy a levéltárak, könyvtárak, tudományos intézetek, egyetemek munkatársainak párhuzamos kutatásait elkerüljük. 1984. folyamán két alkalommal szerveztünk közös rendezvényt a könyvtárosokkal. Május 15-én az Országos Széchényi Könyvtárban a Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottság és a Levéltári Szekció közös 'tanácskozására került sor könyvtártörténeti kutatások témakörben, ahol a könyvtárosok részéről Fülöp Géza, levéltári részről Rády Zoltánné (Pest Megyei Levéltár) és Gajáry István (Budapest Főváros Levéltára) voltak az előadók. Október 9-én, szintén Budapesten a Társa dalomtudományi Szekció szervezett a levéltárosokkal közös programot, ahol Balázs Péter ismertette a levéltárakban őrzött iratok történeti jelentőségét és a folyamatban levő társadalomtörténeti kutatásokat. 1984 októberében Bonnban rendezték a X. Nemzetközi Levéltáros Kongresszust, amelyen öt magyarországi képviselő vett részt. A Nemzetközi Levéltári Tanács felhívásának eleget téve a szekció a kongresszus alkalmából 2984. december 17-én kiállítással és tudományos ülésszakkal egybekötött Nemzeti Levéltári Napot szervezett. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban felállított kiállítás, amely a levéltárak legérdekesebb iratait mutatta be, 11 000 látogatót vonzott, és igen széles volt az érdeklődés a tudományos ülésszak iránt is, ahol — többek között — Kanyar József, Kosáry Domokos, Varga János, Verő Gábor tartott előadást a levéltárak jelentőségéről és feladatairól a tudományos kutatás, közművelődés és informatika terén. A Nemzeti Levéltári Nap olymértékben irányította rá a levéltárakra a közvélemény figyelmét, amire az utóbbi 40 évben még nem volt példa. Az 'eseménnyel 30-nál több folyóiratés újságcikk, televízió- és rádióadás foglalkozott.

11 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1985-ben ünnepelte megalakulásának 50 éves évfordulóját. Jogelődje — Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete néven — 1935-ben alakult, és mint ismeretes a két szakma képviselőit egyesítette. A jubileumi vándorgyűlésre augusztus 29-én, Gödöllőn került sor, ahol a Levéltári Szekció a segédletek korszerűsítését és a számítógépes technika levéltári alkalmazását tűzte napirendre. A bevezető előadást Búzási János tartotta, majd ezt követően Budapest Főváros Levéltára, egyes megyei levéltárak és az Űj Magyar Központi Levéltár munkatársai számoltak be a helyi eredményekről és problémákról.

12 2985. november 25-én az Űj Magyar Központi Levéltár adott otthont a szekció nagysikerű tanácskozásának, amelynek témája a különböző korszakokból származó önkormányzati jegyzőkönyvek feldolgozása volt. A két első elő88