Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - MÉRLEG - Balázs Péter: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve II. Szekszárd, 1985. / 84–85. o.

Évszázadokon át Tolna megye történetének olvasókönyve II. Szekszárd, 1985 606 pag. A közelmúltban látott napvilágot az „Évszázadokon át. Tolna megye 'történetének olvasókönyve" második kötete, amit azért is élénk várakozás előzött meg a szakterület (és nyilván a megye oktatási-közművelődési hálózata) részéről, mert a sorozat első kötete nemcsak reprezentatív kiállításával, hanem sokszínű, gazdag tartalmával is — a hasonló jellegű kiadványok között — tekintélyt vívott ki magának. Ezt nem utolsósorban annak köszönhette, hogy a szerkesztőnek rangos szerzői gárdát sikerült munkatársul megnyernie, s e szerzők a megyei forrásokon túlmenően más közgyűjtemények, elsősorban a Magyar Országos Levéltár, Tolna megyei vonatkozású anyagát is felkutatták és bemutatták. A sorozat második kötete folytatólagosan a 6—8. fejezeteket tartalmazza. „A neoabszolutizmus évei" (1849—1867) című fejezet bevezetőjének írója és a dokumentumok válogatója Glósz József, „A dualizmus első évtizedei" (1867— 1900) fejezetnél ugyané munkákat Szenczi László végezte el, „A társadalmi ellentétek elmélyülésének kora" (1901—1918) című fejezet bevezetőjét K. Balog János írta, akinek a dokumentumok válogatásában Mayer László volt segítőtársa. A bevezető tanulmányok nem öncélú történeti értekezések, hanem annak az ismeretanyagnak jól rendszerezett közreadásai, amelyek a helyi sajátosságok kidomborításához és a dokumentumok megértéséhez szükségesek. A hatodik fejezet 103, a hetedik 106, a nyolcadik 182 — egymást időrendben követő — dokumentumot tartalmaz. A szövegeket olvasgatva jól kirajzolódnak előttünk a forradalom és a szabadságharc leverését követő önkényuralomnak a megyére nehezedő megpróbáltatásai (pl. a „pártütők" által kinevezett tisztségviselők elmozdítása és helyükbe „tiszta érzelmű és rendszerető" egyének kijelölése, egyházi személyek leváltásának követelése még akkor is, ha a bírósági eljárás nem marasztalná el őket, a császári katonaság beszállásolásának és ellátásának súlyos terhei), a nép rokonszenvének és ragaszkodásának megnyilvánulásai az elfojtott forradalom és Kossuth személye iránt (a császári seregbe sorozott újoncok Kossuthot éltetik, a falvak népe visszavárja Kossuthot, és élelemmel támogatja a bujdosó honvédeket, lépten-nyomon ellenállás a császári kormányzattal szemben), majd az Októberi Diplomát, illetve a Februári Pátenst követő politikai fellendülés folyamata és törekvései .az alkotmányos élet helyreállítására (ezek között is elsőként az iratok átvétele a volt császári hivataloktól). Nem kevésbé érdekesek a dualizmus első évtizedeit bemutató dokumentumok. A megyei önkormányzati, igazgatási és bírósági szervezet kiépítését, az ellentmondásos iparfejlődést (a meghatározó továbbra is a kézműves ipar marad, s csak nagyon lassú tempóban tör utat magának a gyáripar, a század végén is a megyében mindössze hat 20-nál több munkást foglalkoztató iparválla31