Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - KILÁTÓ - Jancsó Éva: Tanulmányúton Franciaországban / 68–76. o.

őriz saját, illetve a megyei levéltárak állományából. Munkájukat egy önálló restauráló műhely, a kutatókét pedig egy genealógiai kutató- és egy külföldi csereszolgálat segíti. 2. a helységnév-kutatási szolgálat, amely 1961 óta foglalkozik egy toponomasztikai szakkönyvtár kialakításával, pontos adatszolgáltatással állva a hazai helynév- és még általánosabban a tulajdonnév-kutatók rendelkezésére. 3. a terv- és térképszolgálat kb. 100 000-es nagyságú állományán kívül felügyel még a különböző szekcióknál őrzött térképegyüttesekre is. A II. és egyben a legnagyobb állományú szekció (section moderné) a minisztériumok és a közigazgatási szervek 1790 és 1940 között termelt iratait őrzi, amely 19 organikus sorozatot alkot, amelyen belül pl. csak az „F", a minisztériumi levéltárak 80 (!) alsorozatra oszlanak. A III. a „jelenkori szekció" (section contemporaine). 1947-ben hozták létre a második világháború és a megszállás ideje írásos emlékeinek őrzésére. Emellett ez a szekció tartotta a kapcsolatot a minisztériumokkal irataik beszállítása ügyében, de ezt a feladatot most már a missziók vették át. Anyaga egyelőre zárolt, a kutatás feltétéinek kidolgozása a jövőre vár. A levéltár sokrétű feladatait 8 osztály látja el egy-egy főlevéltáros vezetésével. Az első és legfontosabb az információs és kutatási osztály, melynek feladata a kutatók munkájának segítése, eligazításuk, felvilágosításuk és kiszolgálásuk. Ennek első lépcsője a Salle des Inventaire, ahol az eredeti vagy már utólagosan készült kutatási segédleteket: fondjegyzékeket, alapleltárakat, repertóriumokat vehetik kézbe a kutatók, az Archives nationales-é mellett a megyei és városi levéltárakét egyaránt. A tényleges kutatómunkát azután négy nagy kutatóteremben végezhetik, ahol az előbbiekből következően iratkölcsönzésre is lehetőség nyílik. E itermókben évről évre több amatőr és „profi" kutató fordul aneg, átlagban évi 12—13 000. Még szemléletesebb adat az a 2 tonna (!) iratmennyiség, amelyet egyedül az Archives nationales-ban naponta megmozgatnak a kutatói kérések kielégítésére. A 2. a foto- és mikrofilmosztály. 1970-ben hozták létre. Állománya 400 000 m a legnagyobbrészt 35 m-es film, ez kb. 11 000 000 felvételnek felel meg. Ennek csaknem fele biztonsági filmezés, másik része pedig a levéltári anyag kiegészítésére szolgál és áll a kutatók rendelkezésére. Az osztály mellett egy fényképtár is működik, amely elsősorban a levéltári épületek és felszerelések, berendezések dokumentációjaként funkcionáló. Egészen új szerzeményük a Franciaország településeiről készült légifelvételek negatívjainak gyűjteménye. Most állítják össze az Archives nationales-ban őrzött tervek és pecsétek fényképfelvételeit, továbbá ők foglalkoznak a levéltári kiállításokra szánt fotók elkészítésével. Az osztály elsősorban a levéltár számára dolgozik, a nagyközönségnek csak másolatokat készít a Történeti Múzeumban kiállított pecsétek és dokumentumok fotóiról. A 3. a számítógépes osztály. 1972-ben önállósították a Levéltári Igazgatóság mellett működő irodából. Az osztályvezető munkáját két mérnök és egy tudományos munkatárs segíti. Munkájuk során állandó szoros kapcsolatot tartanak a Kulturális Minisztérium Számítógépes Központjával. Az osztály fő feladata a számítógép alkalmazási lehetőségeinek kutatása és továbbfejlesztése a levéltári nyilvántartások területén. Eddig már 11 alkalmazási programot dolgoztak ki, közülük 4 éppen most van a megvalósulás stádiumában: a jegyzői levéltárak, a tengerentúli szekció, a helységnévtár és a párizsi parlament iratanyagát viszik adatlapokra, majd gépbe. A modern technika alkalmazásának azonban a legfontosabb szerepet a je72