Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - HÍREK - Draskóczy István: Sigismundus rex et imperator: tudományos ülés a Zsigmond-korról / 105–106. o.

szerint az összeg 300—350 ezer aranyforintra rúgott. Draskóczy István a középkor fontos cikkével, a sóval foglalkozott. Számos előadás témája volt Zsigmondnak a huszita kérdésben alkalmazott politikája. A cseh Frantisek Kavka.a huszita háborúknak, az európai politikában betöltött szerepét vázolta fel. J. Maoek arra'mutatott rá az 1429. évi pozsonyi tárgyalások előzményeit vizsgálva, hogy praktikus politikai okokból Zsigmondot a milánói herceg már korán a huszitákkal való megbékélésre igyekezett rábírni. Ügy gondolta, hogy ezután az uralkodó minden erejét az itáliai félszigeten fogja bevetni. Több történész elemezte a cseh városoknak a háborúk idején betöltött szerepét. A művelődéstörténeti előadások többségét magyarok tartották. Székely György részletesen vizsgálta az egyetemek és az egyetemet végzettek helyzetét Zsigmond országaiban. Hozzászólva az óbudai egyetem körüli vitákhoz, hangsúlyozta, hogy 1410 és 1424 között az intézmény működéséről tanúskodnak a források. Bertényi Iván Barwy Simon 1417-ben kiadott hollós címeres levele alapján valószínűsítette, hogy Barwy Hunyadi János rokonságához tartozott. Nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy valamilyen kapcsolatuk lehetett Basaraba családjával is. A művészettörténeti témájú előadásokra a tanácskozás utolsó napján került sor. A referátumok között megemlíthetjük Marosi Ernőét, aki Zsigmondot mint az uralkodói célokat szolgáló művészeti alkotások megrendelőjét vizsgálta. Részletesen foglalkozott a budai várpalota ásatásai során még Zolnay László által talált szobrokkal. Újabb szempontok alapján bizonyította, hogy a leletek Zsigmond-koriak. Hasonló véleménye volt azoknak a kutatóknak is, akik szintén foglalkoztak a leletegyüttessel. Ők az anyag külföldi párhuzamaira (osztrák, francia) mutattak rá. A magyar régészeti irodalom újabban ismét többet foglalkozik a várakkal. Féld István referátuma is ezzel a problémakörrel foglalkozott. Ő a nagybirtokosi rezidenciák eddigi feltárásairól számolt be. A Zsigmond-kor jellegzetessége az, hogy a várak helyett a nagyurak kényelmes kastélyokban vagy éppen udvarházakban laknak. Jelentős építkezések folytak ebben az időben. Ismertetésünk rövidre fogott keretei között csak érzékeltetni tudtuk az előadások sokrétűségét, s nem is térhettünk ki minden témára. Azt mondhatjuk, hogy nem egyszerűen jubileumi ülés volt ez év júliusában a budai várban, hanem munkakonferencia, ahol valóban új tudományos eredményekről számoltak be a kutatók. Az egyes területek közötti párhuzamok és különbségek mind a referátumokban, mind pedig a vitában hangot kaptak. Ez a körülmény újból rámutat a több nemzet kutatóit felvonultató rendezvények hasznosságára. Draskóczy István 106