Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - G. Vass István: A Lenin Kohászati Művek "irattermelése" 1983-ban / 25–32. o.

levéltárba adni, hanem a vállalat a „végtelenségig" őrzi. Nagyobb mennyiséget tett ki a beruházási főosztályon az „állóeszközök állományba vétele" tétel (8000 db) és a „villamos motorok nyilvántartó lapjai" (3600 db). Ezeket sem kell azonban a levéltárnak átvenni, tíz év után selejtezhetők. ' A minőségellenőrzési főosztályon keletkezett iratok nagyobb része viszont — amint a fenti kimutatásból látható: 7 ifm — levéltárba adandó. Ez abból ered, hogy az itt keletkező iratok többsége (60 000 db) a gyártmányok minőségi végellenőrzésével kapcsolatos bizonylat — összetételi, felületi, méret stb. vizsgálat —•, illetve „egyéb kapcsolatos bizonylat" (10 000 db), amelyeket az irattári terv készítői szerint 20 év után levéltárba kell adni. A terv- és közgazdasági főosztály is a nagyobb irattermelők közé tartozik. A gépi adatfeldolgozás statisztikai alapadataiti képező tablókból például 10 000 db készült; az „árhatósági, árváltozási ügyek" elnevezésű tételen 16 000 irat, az „árkalkuláció, árképzés, árelemzés" elnevezésű — egyébként levéltárba adandónak minősített — tételen pedig 21 000 db irat keletkezett. Ami az iratanyag mennyiségét illeti, a munkaügyi főosztály teljesítménye (40 ifm) alighanem felülmúlhatatlan. De mintaszerűen részletezett és precíz volt a csaknem 300 000 db iratról készített kimutatás is. így — a vállalat alkalmazotti létszámával is összevetve — kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy ott tényleg ennyi papírral dolgoznak. Csak találomra ragadok ki néhány példát: másodállás, mellékfoglalkozás és egyéb munkaviszonyon kívüli szerződések ügyeivel kapcsolatban 6227 db irat, a „bérstatisztikák, bérelemzések, kimutatások" elnevezésű tételen 5012 db; szabadságügyekkel kapcsolatos levelezés: 3442 db; műszak jegyzék: 3163 db; fizetési jegyzék: 1000 db; társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap: 3000 db; imunkaidőmérleg: 6000 db; M/l űrlap (dolgozók és távollevők létszáma állománycsoportonként): 8837 db . .. És így tovább, és így tovább. De nem tudom megállni mégse, hogy ugyanitt még egy adatot meg ne említsek. Az irattári terv 314. tételén („utazási költség-hozzájárulás, munkásszállítás") az adatszolgáltatók szerint összesen 132 429 db, azaz feltehetően több imint il3 folyóméter irat keletkezett. A precíz részletezés természetesen itt sem maradt el: 20 000 db „nyilatkozat"-ot töltöttek ki MÁV arcképes igazolványok beszerzésével kapcsolatban, ugyancsak 20 000 db volt a havijegyigénylő lapok száma, 15 000 a „levonási jegyzék", és 20 000 a „kimutatás levonásról" stb., s ezek a számok már kvadrálnak a vállalatnál foglalkoztatottak létszámával. Végül meg kell még jegyezni, hogy a levéltárba adandó iratok magas aránya (10 ifm!) itt azzal függ össze, hogy a „munkaügyi adatkérés, adatközlés", illetve a „felvétel, áthelyezés, kilépés, munkaszerződés módosítása" elnevezésű tételek ilyenné lettek minősítve. Márpedig csupán ezen a két tételen csaknem 100 000 db irat keletkezett 1983-ban. Feltétlenül érdemes még egy pillantást vetni az egyes gyárrészlegek — mint szintén „nagy" irattermelők —• adatlapjaira. Itt az anyagnyilvántartás, az anyagigénylés, az anyagmozgatás, a diszpécserszolgálat és a bérelszámolás irattári tételein keletkeztek tízezres nagyságrendű iratmennyiségek. Ezekkel azonban a levéltárnak nem sok gondja van, hiszen 3—5 év után jórészt selejtezhetők. Az itt keletkező iratok között egyetlen jelentősebb tétel van, amelyet az irattári terv szerint levéltárba kell adni: a „kiemelt teranalőberendezések üzemeltetési, üzemviteli naplói". E tételen a nagyolvasztó gyárrészilegmél 36 db kohónaplót és 36 db léghevítőnaplót regisztráltak, ami összesen mintegy 1,5 iratfolyómétert tesz ki. Érdekes, hogy a többi gyárrészlegnél ilyen típusú iratot nem regisztráltak, pedig az irattári terv tételesen is megemlíti az acélmű-gyárrészlegnél vezetett acélműi adagnaplót. Nem hiszem, hogy szükséges lenne tovább bizonygatni, hogy a vállalat 29