Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Hegedüs Antal: Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odeljenjima u SFRJ I–IX. Beograd, 1977–1986. / 88–91. o.

Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odeljenjima u SFRJ I-IX. köt. Beograd 1977—1986, szerk. Mag. Sredoje Lalic A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság levéltárainak és levéltári osztályainak fond- és gyűjteményjegyzékét a decentralizált jugoszláv levéltári szervezet levéltárosainak, illetve a Jugoszláv Levéltári Dolgozók Egyesületei Szövetségének (Savez drustava arhivskih radmka Jugoslavije) (közös vállalkozása hozta létre. A kötetek (kötetszámjelzés nélkül!) ia következő sorrendben jelentek meg: 1. SAP Vojvodina (Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány), 1977, 509 1. 2. SR Srbija (Szerb Szövetségi Köztársaság, az autonóm tartományok nélkül), 1979, 312 1. 3. Savezni arhivi (Szövetségi levéltárak), 1980, 206 1. 4. SR Bosna i Hercegovina (Bosznia és Hercegovina Szövetségi Köztársaság), 1981, 265 1. 5. SR Makedonija (Makedónia SZK), 1982, 432 1. 6. SR Crna Gora (Crna Gora SZK), 1983, 135 1. 7. SR Slovenija (Szlovén SZK), 1984, 640 1. 8. SR Hrvatska (Horvát SZK), 1984, 952 1. 9. SAP Kosovo (Kosovo Szocialista Autonóm Tartomány), 1986, 160 1. A jugoszláv levéltárak fond jegyzéke 'kiadásának gondolatát már az 1950— 53 között működő jugoszláv Levéltárügy! Főtanács felvetette. A jugoszláv levéltárak legnagyobb része és a levéltári hálózat is csak 1945 után alakult ki, s az ezt követő két évtized legfontosabb feladata világháborús viharokban és a háború utáni papírgyűjtő kampányokban a megsemmisülés veszélyének kitett iratok mentése volt. Ugyanekkor kellett megoldani a legelemibb szervezési és káderpolitikái kérdéseket is. Miután azonban a köztársaságok és tartományok levéltárainak hosszú évtizedek után sikerült elvégezni a levéltári anyag mentésével, begyűjtésével és alapszintű feldolgozásával kapcsolatos feladatokat, a jugoszláv levéltárosok 1974. évi sibeniki Szövetségi konferenciáján realizálódhatott a közös kiadvány gondolata. Ekkor megválasztották a szerkesztőbizottságot, amely a köztársasági és tartományi levéltáros egyesületek 1—1 képviselőjéből állt. A bizottság élére, mint fő- és felelős szerkesztő Sredoje Lalié magiszter került, a Vajdasági Levéltár törzsosztályának akkori vezetője, aki kitűnő szaktudással és kitartó szorgalommal szervezte és irányította a munkát 1978 után is, miután kivált a levéltár kötelékéből. A sorozat minden kötete önálló munka, amelynek élén a köztársasági és tartományi szerkesztőbizottságok álltak. Ezen belül is az egyes levéltárakról szóló ismertetéseket általában az illetékes intézmények levéltárosai írták a központi szerkesztőség által megadott azonos szerkesztési alapelvek alapján. Ennek a központi irányításnak érdeme az, hogy a kilenc kötet 142 munkatársának keze nyomán 10 év alatt mindenben egységes szerkezetű munka jött 88