Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Hegedüs Antal: Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odeljenjima u SFRJ I–IX. Beograd, 1977–1986. / 88–91. o.

létre. Ez alól egyetlen kivétel a szövegek nyelve: a Makedón SZK kötetének nyelve makedón, a Szlovén SZK kötetének nyelve szlovén, a Kosovo Autonóm Tartományé párhuzamosan kétnyelvű: albán és szerbhorvát, a vajdasági kö­tetben pedig, a legtöbb fond megnevezése magyar, szlovák, román, ruszin, és ahol a fond eredeti neve német volt, német nyelven is szerepel. Minden kötet elejének az illető köztársaság, illetve autonóm tartomány levél tár ügyének általános ismertetését olvashatjuk. Ezt követi a kötet törzs­anyaga, iaz egyes levéltárak fond- és gyűjteményjegyzéke, élén a levéltári épü­let fényképével, címével és rövid történetével. A fond- és gyűjteményjegyzék­hez csatlakozik az egyes kötetek majd harmadrészét kitevő tárgy-, hely- és ke­letkezési idő mutató, amely a fondokban való tájékozódást segíti elő. Az egyes kötetek végén található, levéltáronként csoportosítva, a levéltári publikációk jegyzéke. A kötetek borítólapjának belsején található vázlatos térkép a köz­társaság, illetve autonóm tartomány levéltári hálózatáról informál. Ezen a köz­ségközi '(járásközi) levéltár székhelyének neve aláhúzva, a községek (járások) székhelyének neve pedig aláhúzás nélkül szerepel. A községközi levéltárak ha­tára vastag fekete vonallal, .az egyes községek határa pedig vékony vonallal van feltüntetve. A határvonalakon belüli számok előtti grafikai jelek a levél­tári fondok és gyűjtemények számát és ezek mennyiségét adják meg folyómé­terben, a kézirat lezárásának időpontjában (Vajdaságban pl. 1977. dec. 31-én). A reprezentatív sorozat alapvető célja, hogy tömören és azonos rendszer szerint megadja a jugoszláv levéltárakban található fondok és gyűjtemények hét alapvető adatát. Ezek a következő rendben találhatók: 1. A fond, illetve gyűjtemény sorszáma, 2. a fond, illetve gyűjtemény neve, 3. a létrehozó szerv székhelye, 4. a létrehozó szerv működési ideje, 5. a levéltári iratanyag időkerete, 6. a fond anyagának mennyisége kötet, doboz avagy folyóméterben, 7. a kidolgozott segédletek megnevezése, feltüntetve a fond, illetve gyűjtemény esetleges rendezetlenségét is. A szerkesztés tömörségéből és a numerikus jelzőrendszer következetes al­kalmazásából érthető, hogy az adatok teljes gazdagsága csak a mű szerkezeté­nek, a jelek és a rövidítések alapos ismeretének nyomán tárul fel. A szerb­horvátul nem tudó ezért csak sajnálhatja, hogy a minden kötet elején olvas­ható „használati utasítás" és jelmagyarázat egyik világnyelven sincs mellékelve a kötetekhez. Az információs számrendszer részletes ismeretté nélkül pl. a fond­jegyzék mutatói szinte egyáltalában nem használhatók! Szerkezetileg minden levéltár fondjegyzéke 3 részre oszlik: A. intézmények levéltári fondjai, B. személyi és családi fondok, C. gyűjtemények. Az intézmények (A) levéltári fondjait a következő csoportok alkotják: 1. közigazgatás, 2. igazságügy, 3. hadügy, 4. művelődésügy, 5. szociális- és egészségügy, 6. gazdaság- és hitelügy, 7. társadalmi-politikai szervek, egyesületek, 8. vallásfelekezetek, 9. egyebek. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom