Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Borsa Iván: A magyar állam szervei 1944–1950. Bp., 1985. / 82–85. o.

— miként épült fel (pontosabban: miként tervezték felépíteni) a betűrendes szer vmutatót. Megtudható az is, hogy a minisztériumi szócikkek mellőzik a ^funkcionális'' szervezeti egységek részletes ügykörleírását, amit a tájékoztató 9. pontja központilag pótol. A szócikkek az Űj Magyar Központi Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Hadtörténelmi Levéltár 22 munkatársának és a szerkesztő bizottság elnökének közreműködésével készültek, s sziglájuk zárja az egyes szócikkeket. A szerkesztő bizottság elnöke Vörös Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki így aktív részese volt a Levéltárak Országos Központjában általa elképzelt mű megvalósításának, tagjai: Boreczky Beatrix (főszerkesztő), Máté Gábor, Müller Veronika és G. Vass István. Nem hagyható ki a sorból Verő Gábor, az Űj Magyar Központi Levéltár főigazgatója, aki a műnek nemcsak felelős kiadója, hanem a három évig tartó munka aktív menedzsere is volt. Csak egyet lehet érteni a tájékoztató ama reményével, hogy a Lexikon ugyan nem pótolja a korszak közigazgatás-történetét, de annak megírásához és az azt előkészítő levéltári munkákhoz sokáig nélkülözhetetlen segédlet lesz. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az Űj Magyar Központi Levéltár ezzel a munkával újabb lépést tett előre a levéltári és a kutatói munkát egyaránt segítő kézikönyvek elkészítésének nehéz és rögös útján, s megmutatta, hogy ilyen sok adatot tartalmazó kézikönyvet rövid idő alatt csak kollektív munkával lehet elkészíteni, aminek anyagi támogatásáért viszont a Művelődési Minisztériumot, illetve annak Tudományszervezési és Informatikai Intézetét illeti köszönet. # * * Minthogy egy sorozat első kötetéről van szó, remélhetőleg senki sem fogja az alábbi, elsősorban a szerkesztést illető kritikai megjegyzéseket ünneprontásnak tekinteni. A mintakép Meznerics—Torday óriási előnyben volt Lexikonunkhoz képest, mert a polgári korszak 70 éve alatt bekövetkezett közigazgatási változások felvázolásával lényegében rögzítette a közigazgatás 1937. évi állapotát is, amit a Lexikon éppen forrásbázisának körülhatárolt volta miatt nem tudott célul kitűzni. Megfontolandónak tartom ezért, hogy nem kellene-e a Lexikon következő kötetében az időrendi táblákat egy, az 1950. november 8-i állapotot rögzítő táblasorral kezdeni oly módon, hogy a jelen mű adatait össze kellene vetni, illetve ki kellene egészíteni az 1950. évi állami költségvetés címekig lemenő adataival, majd az új kötet időrendi tábláit is ilyen módszerrel kellene elkészíteni. Ez esetben az időrendi táblák ugyanis nemcsak azokat a szerveket tartalmaznák, amelyeknek a kötetben önálló szócikkük van, hanem valamennyi önálló költségvetési címmel bírt szervet az alájuk rendelt intézményekkel együtt. így az időrendi táblázatok, amelyek alárendeltségi mutatóul is szolgálnak, nemcsak a változások időrendi sommázatát adnák, hanem rögzítenék a korszak kezdeti és záró állapotát is. — Ez a megoldás egyszersmind bizonyos kontroll-lehetőségeket is biztosítana: Viszonylag magas ugyanis azoknak a szerveknek a száma, amelyeknél a „Megszűnés" rovat üres, ami két dolgot jelenthet: a szerv a korszakhatáron túl is működött vagy pedig még az előtt megszűnt jogszabályi intézkedés közzététele nélkül, (harmadikként a becsúszott hiba lehetőségét sem lehet kizárni). Nem említi pl. a Lexikon a Kelet-Európai Tudományos Intézet megszűnésének adatát s ezzel'azt a benyomást kelti, hogy a fiatal intézet 1950 után is működött, pedig az Állam- és Jogtudományi Intézet, vala83