Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - MÉRLEG - Borsa Iván: A magyar állam szervei 1944–1950. Bp., 1985. / 82–85. o.

mint a Történettudományi Intézet megalakulásával tulajdonképpen kettéválva szűnt meg Az 1950. évi költségvetéssel történt összehasonlítás eredményeképpen kiderült volna, hogy ez az intézmény 1950-ben már nem létezett. A javasolt megoldással tehát a jelenlegi kétséget el lehetne oszlatni. A javasolt kontroll-lehetőség kiküszöbölné az olyan hibákat is az időrendi táblázatokból, mint pl., hogy a Magyar Nemzeti Múzeumot 1934-ben alapították és 1949-ben megszűnt, utóda pedig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja lett. A jogszabályok adta forrásbázist lehetett volna még rugalmasabban alkalmazni. A példát itt is a Magyar Nemzeti Múzeum, illetőleg annak 1934—1949 között működött Tanácsa szolgáltatja. E Tanács felügyelete alatt működött többek között az Országos Levéltár, az Országos Széchényi (és nem Széchenyi) Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum törzsintézménye, a Történeti Múzeum. A Tanács megszűntével a Történeti Múzeum a Tanács múzeumi feladatkörét örökölt Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának, az Országos Széchényi Könyvtár pedig a Népművelési Minisztérium Könyvtári Osztályának felügyelete alá került, míg az Országos Levéltár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közvetlen alárendeltségében maradt és csak 1951. január l-jével került a Levéltárak Országos Központjának felügyelete alá. Bár közzétett jogszabály erről külön nem intézkedett, mint a minisztérium közvetlen felügyelete alatt működő szervet önálló szócikk, a kronológiai táblázatban pedig egy sor illette volna meg, de nem tagadtam volna meg ezt a Nemzeti Múzeum Tanácsánál sokkal régebbi és tovább élő Országos Széchényi Könyvtártól és a Történeti Múzeumtól sem. Az időrendi táblázat adatgyűjtői és összeállítói nagy munkát végeztek, de munkájuk szakmai ellenőrzésének hiányosságáról árulkodik a már említett Magyar Nemzeti Múzeum esetén kívül az Országgyűlés esete is. Ez esetben csupán az alakulás 1848-i évszáma olvasható, ami azt sugallja, hogy 1848-tól a Lexikon korszakhatáráig folyamatos volt működése, pedig az 1848-as évszám egyes minisztériumok példáját követve zárójelbe kívánkozik, a Lexikon szempontjából az alakulás időpontja pedig 1947. VII. 25., ahol a táblázatban is elhelyezkedik. Ugyanennek az ellenőrzésnek kellett volna kiszűrnie azt is, hogy az 1782-i alapítású József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nem szűnt meg és így nem utódja a Budapesti Műszaki Egyetem, amely a táblázat szerint 1948-ban alakult, mert ekkor csak egy kar vált ki és a név változott meg. Szerkesztési jellegű észrevétel az is, hogy a szócikkek között túlságosan takarékosan bántak az utalásokkal. Pl. a Budapesti Műszaki Egyetemet kevés érdeklődő találná meg elsőre, mert a J betűnél (József nádor . . .) található és sem a Budapesti, sem a Műszaki szavaknál nincs rá utalás. Helyesebb lett volna az egyébként tárgyszerű szócikket a Budapesti Műszaki Egyetem alatt szerepeltetni és a J betűnél csak utalni rá. Ilyen és hasonló esetekben egy lexikonnak a történeti szempontot alá kell rendelnie a későbbi (mai) keresési gondolkodásnak. A Berényi Ildikó által készített szervmutató nagy segítségére van a lexikon használóinak, mert a szócikkek címszavain kívül a bennük előforduló szervneveket is tartalmazza. Sajnos, a szervmutató nyomdatechnikaiiag nem felel meg a mű elején levő tájékoztató 8. pontjában ígérteknek, hogy ti. „félkövér betűvel önálló szócikkének lapszáma, kurzívval a kronológiában történő említése, kurrenssel szedve pedig minden olyan lapszám, melyeken a szerv más szervek szócikkeiben bármilyen terjedelemben is említésre kerül". Ehelyett a mutató úgy valósult meg, hogy csak az önálló szócikkek lapszáma van kurzívval szedve, 84