Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Varga Sándor: A Slovenská Archivistika 1985. évi évfolyama / 74–76. o.

A Slovenská archivistika 1985. évi évfolyama A félévenként megjelenő szlovák levéltári szakfolyóirat 20. évfolyamának első száma bevezetőjében fotókkal illusztrált beszámolót közöl a szlovákiai levéltárosok 1984 őszén megtartott országos összejöveteléről, amelyet az egységes levéltárügy létrejötte 30. évfordulójának tiszteletére rendeztek. Csehszlovákiában 1954-ben jelent meg törvényerejű rendelet a levéltárakról s ettől az időtől számítják az egységes levéltárügy fejlődését. A tanulmányok rovatban levéltári módszertani kérdéseket vet fel Elo Rákos a Megbízotti hivatalok fOndjainak féldolgozása és hozzáférhetővé tétele •c. tanulmányában. Ezen legújabb kori (1945—1960) központi szervek iratai feldolgozásánál szerzett általánosítható tapasztalatainak egy részét adja közre. Érdekesebb megállapításai a következők. A fond olyan specifikus szervezet (organizmus), amelynek eredete, sorsa és szerkezete van. Mint a történelmi források összessége, eredetében és küldetésében is determinált. Értéke a benne foglalt elementáris részek, iratok értékétől függ. A fond értékét a levéltáros befolyásolhatja a feldolgozás és a segédlet minőségével. Rendező és rendszerező tevékenységével tulajdonképpen a levéltáros alakítja ki a fond végső formáját és teszi kutathatóvá értékeit. Maga módján a levéltáros a fond építésze. Ez a levéltári tevékenység jobbára alkotó tevékenység, amely széles körű nyelvi, írástörténeti, oklevéltani és más segédtudományi ismereteket követel meg. De gyakran államjogi, közigazgatástörténeti és más társadalomtudományi, esetleg műszaki ismeretek is szükségesek egy-egy fond rendszerezéséhez. Tanulmánya további részeiben a szerző részletesen elemzi a rendezés, rendszerezés és segédletkészítés problémáit a Megbízotti Hivatalok fondjainak esetében. Ján Hucko egyetemi tanár, a Szlovák Levéltári Tudományos Tanács elnöke A levéltári források szerepe a nemzettudat formálásában címmel közli tanulmányát. Ez a tanulmány eredetileg előadásként hangzott el a levéltáros szekció (a Szlovák Történelmi Társulat szekciója) eperjesi {Presov) szimpóziumán, amelyet 1984 novemberében rendeztek meg, A levéltárák mint a szocialista kultúra részei címmel. A szerző a szlovák nemzeti tudat formálódását kíséri figyelemmel a XVII. századtól a XIX. század második feléig. A tanulmány nem közvetlenül a forrásokat elemzi, hanem azon írók és történészek munkáit, akik a szlovákság eredetét és tudatformálódását kutatták, Jakobeus Jakabtól egészen Ludovít Stúrig és P. J. Safárikig. Megállapítja, hogy az ezen munkákban elemzett levéltári források a maguk idejében, segítették elmélyíteni a szlovákság nemzeti tudatát. Az előbb említett eperjesi szimpóziumon hangzott el Bohumír Kosticky előadása is A levéltárak hatása az egyéni és társadalmi tudatra címmel. Ennek bővített változata a közölt tanulmány. A szerző ismeretelméleti posztulá74