Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Varga Sándor: A Slovenská Archivistika 1985. évi évfolyama / 74–76. o.

tumek felelevenítése útján jut el a levéltárak szerepéhez a társadalmi lét és tudat megismerésében és dokumentálásában. Sorra veszi az egyéni és társadalmi tudat egyes megnyilvánulásait, foglalkozik a nemzeti tudattal, internacionalizmussal, a szomszéd népekhez való viszonnyal stb. Ez utóbbi vonatkozásában a Magyarországhoz való viszonyról szó szerint ezt írja: „A Magyar Népköztársaságnak államunkhoz való területi közelsége, céljaink hasonlósága, valamint a nagyszámú magyar kisebbség csehszlovákiai jelenléte megköveteli az intenzív küzdelmet a nacionalista tudatmaradványok ellen, mind szlovák, mind magyar részről. Levéltári dokumentumokkal tudjuk alátámasztani a nemzeti ellenségeskedések gyökereit és osztály eredetű okait. Egyidejűleg azonban kimutathatók a pozitív együttműködés csírái is. Bemutathatjuk, hogy létezett egy Grünwald, de egy Mocsáry is. Létezett egy alattomosan működő FMKE, mint az uralkodó nemzet kormányzati osztályához hű soviniszta körök egyesülete, de ugyanabban az időben létezett egy hatékony együttműködés a szlovák és magyar munkásmozgalom között is. Léteztek Esterházy és Szentiványi grófok mint a Csehszlovák Köztársaság bomlasztói, de mindenekelőtt itt voltak a hazafiak és internacionalisták is, mint például Major I., Steiner G., Schönherz Z. és mások. — Végül a szerző ismerteti a levéltárak közművelődési tevékenységének formáit, amelyek eredményesen formálhatják a lakosság köztudatát. Megállapítja, hogy az ügyes levéltáros-pedagógus kezében a levéltári dokumentumok értékes eszközök lehetnek környezetük és a társadalom formálásában. Kubinyi Miklós, Árva megyei régész és történész születése 145. évfordulójára jelent meg Jozef Kocis-nak a nagybittcsei (Bytca) Állami Területi Levéltár igazgatójának tanulmánya Kubinyi Miklós és írásos hagyatéka címmel. Kubinyi a Liptó megyei Deménfalván született kisnemesi családból 1840-ben. Jogot végzett a pesti egyetemen. Rövid gyakornoki tevékenység után, 1865ben, az árvái közbirtokosság szolgálatába lépett aljegyzőként, majd 1877—1923 között a közbirtokosság legfőbb jogügy igazgatói tisztét töltötte be. Széles hatáskörrel rendelkezett, amelybe beletartozott olyan kulturális és szellemi értékek gondozása is, mint az árvái vár, a Csaplovics könyvtár és magának a közbirtokosságnak igen gazdag levéltára. Nem kis mértékben Kubinyi M. érdeme, hogy a levéltár iratai napjainkig épségben fennmaradtak. Hivatali teendői mellett kedvtelésből sok időt szentelt genealógiai és régészeti kutatásoknak. Az Országos Régészeti és Antropológiai Társaság, 1891-ben, tagjai közé választotta. Tanulmányait a Századok, a Turul, az Archeológiai Közlemények és a Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft közölte. Nyugdíjazása után (1923) a közbirtokosság levéltárát gondozta egészen haláláig (1937). írásos hagyatéka 1979ben került a nagybittcsei Állami Területi Levéltárba. Aránylag kis személyi fondról van szó, mindössze 1,2 folyóméter irat maradt fenn. Személyi iratok, levelezés, tudományos munkásságának dokumentumai, jegyzetek, kéziratok, a Kubinyi család más tagjainak iratai és végül Kubinyi Miklósról főleg halála után keletkezett írások képezik a hagyatékot. Ezt ismerteti csoportonként, röviden a szerző. A tárnoki szék helyzetének és tevékenységének néhány kérdéséhez (XV— XVII. sz.) címmel Stefánia Mertanová a pozsonyi Komensky Egyetem Jogtudományi Kara Állam- és Jogtörténeti Tanszékének docense jelentetett meg tanulmányt. Erről a témáról a szerzőnek azóta önálló monográfiája is megjelent. Jelen tanulmányában a tárnoki szék fejlődését vizsgálja, eddig kiaknázatlan források szerint; további ismeretekkel kiegészítve így a tárnoki szék történetének kisebb részleteit. Tanulmánya második részében a tárnoki szék illetékességének és hatásköri kiterjedésének kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott fon75