Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

KÁLLAY ISTVÁN A be táblázási jegyzőkönyv Az 1723:107. te. és Őfelsége más országainak és tartományainak a hasonlatos­ságára elrendelte, hogy bárki részéről, bárhol kötendő adósságoknak a bejegy­zése és betáblázása azokban a megyékben és városokban történjék, és minél előbb állandósuljon, amelyekben az adósoknak teher alá veendő javai feküsz­nek. Jászai Pál és Kelemen Imre szerint az intabulatio-nak a városokban az egész tanács előtt kellett történnie. Az adósságlevelet a városi bíróság előtt kel­lett praesentálni és a bírósági jegyzőkönyvbe bejegyezni (intabulieren oder vor­merken). Erről hiteles bizonyítványt adtak, miáltal a hitelező az adós vagyo­nára nyilvános zálogolási jogot (öffentliches Pfandrecht) nyert. 1 A betáblázási könyv (Intabulationsbuch, liber intabulationum) a telek­könyv teherlapját (Lastenblatt) helyettesítette, mivel abban nem hagytak helyet a terhelés feljegyzésére. Ezt mutatja, hogy azokban a városokban, ahol betáb­lázási könyvet vezettek, azt 1853 után is tovább vezették a terhelés nyilván­tartására. 2 Betáblázási könyvet több városban vezettek. Pozsonyban protocollum actio­nale-nak nevezték. Magyaróvár az intabulatio-ért forintonként fél tallér bírói díjat és negyed tallért szedett külön a jegyzőnek. Kőszegen a betáblázás díja 1739-ben 50 d (a jegyző ugyanennyit kapott). 1760-tól 1 Ft 50 d-ra emelték, függetlenül a bejegyzett összeg nagyságától. Ebből 50 d-t kapott a jegyző, a ; többi a városi pénztáré lett, illetve a tanács osztozott rajta. Pesten az adóssá­gok betáblázása az 1723:107. te. szerint történt. Addig nem intabulálták, amíg a hitelező ki nem fizette a betáblázási krajcárt. A bejegyzésről a hitelező ki­vonatot kapott. 3 Fehérvárott az első utalást megterhelésre igen korai időből, 1691-ből is­merjük: július 10-én a Lampl-vendégfogadóra Sedich Márton követelésére bí­róilag kirótt megterhelést (Satz) felfüggesztették. 4 A betáblázási könyv vezetését az 1723. évi törvény előtt 1714-ben mind­össze két bejegyzéssel kezdték meg. 1715—1716-ban egy-egy, 1717-ben kettő, 1718-ban egy, 1719-ben kettő volt az intabulatio-k száma. Tömegesen 1720-tól kezdve találkozunk velük: 1720-ban 24, 1721-ben 13, 1722-ben 12, 1723-ban 20 és a következő évben 11 esettel. A további számok: 1730:9, 1738:9, 1744:7, 1749:32, 1754:25, 1762:7, 1769:30, 1772:25, 1776:35, 1779:50, 1780:38, 1781-ben 65 és 1782-ben (márciusig) 22. A bejegyzett intabulatio-k száma a XIX. század elejétől ugrik meg: 1810-ben 918, 1811-ben 733, 1812-ben 731 és a következő évben 813 esetet írtak be. 5 Az 1730-as évektől a hitelezők a tanácstól kérték a betáblázást, illetve az adósság visszafizetésének a szorgalmazását. 1735-ben pl. a bécsi Wohlgemuth Dániel kérte egy fehérvári polgár adósságának az intabulálását (vormerken oder protokollieren). Ezért a Kancellária 1 Ft után V2 d-t szedett. 6 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom