Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Sinkovics István: A történetírás segédtudományai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1777–1986 / 3–17. o.

SINKOV1CS ISTVÁN A történetírás segédtudományai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1777-^1986 A történetírás segédtudományainak oktatása egyetemünkön több mint két évszázados múltra tekint vissza. Bevezetésük összefüggött azokkal a törekvésekkel, amelyek a tananyagban és az oktatás módjában a társadalom igényeinek megfelelően változtatásokat akartak. Az 1722—23. évi országgyűlésen azt kívánták, hogy ne csak filozófiát, teológiát és jogot tanítsanak elmélyülten és rendszeresen, de egyúttal az állam és a hadügy javát szolgáló, külföldi egyetemeken mindenfelé oktatott tárgyakat alkalmas tanárok adják elő, mihelyt a rendek ennek mikéntjére és formájára előterjesztést tesznek.

1 A kívánság megvalósítására az 1777-ben kiadott Ratio Educationisban került sor. A kezdeményezés Bécsből indult ki. A bécsi udvar a felvilágosodás bűvkörébe jutott és a jezsuita rend eltörlésével kiadott új tanulmányi rend az egyetemen a meglevő tárgyak meghagyásával egy sor újat vezetett be. A bölcsészeti karon főleg a természettudományok körét szélesítették: a csillagászattal, a természetrajzzal, a mezei gazdászattal, a kísérleti fizikával, a mechanikával, a felsőmatematikával, az építészettel, a földméréstannal és a vízműtannal. A természettudományokon kívül helyt adtak az oklevéltannak, a címer- és pecséttannak, továbbá az éremtannak, az esztétikának. így is igazolni akarták, hogy az érsekiből királyivá alakult egyetem nemcsak az oktatók (ezeket doktoroknak nevezik) számában, de a tantárgyak sokféleségében is az első helyen áll. A rendelkezés szerint a felsorolt tudományok legtöbbjének az elemeit az újonnan szervezett akadémiák oktatói is tanítják, de az egyetemen külön tanárok rendkívüli órákon teljesebben és világosabban fejtik ki ezeket azok számára, akik mélyíteni kívánják tudásukat. Az egyetemeken legfeljebb két tudományterületen oktat ugyanaz a tanár.

2 Ennek alapján az 1778/79. tanévben rendkívüli tárgyként megindult az oklevéltan, a címertan és pecséttan, továbbá az éremtan tanítása. Az esztétikát már 1774-ben tanították, de azért a Ratio Educationis felsorolásában is megemlítik. A statisztikáról viszont nem szólnak, de oktatása a jogi karon ugyanebben az időben szintén megindult. Az itt felsorolt tudományterületeket a későbbiekben a történetírás segédtudományainak nevezték és nevezik többnyire ma is. Ebbe a fogalomba sorolták még az epigráfiát, genealógiát, insigniológiát, kronológiát, paleográfiát stb. Magyarországon akkor még összefoglaló névként nem használták, külön-külön nevezték az idetartozó tudományterületeket. A segédtudomány elnevezés azt akarja kifejezni, hogy ezek a tudományok sajátos forrásfajták felhasználásával, sajátos módszerek kialakításával önállóan dolgoznak, jutnak eredményekre, de megállapításaikat a történetírás a múlt egyes jelenségeinek megközelítésére alkalmazni tudja, a történelemnek ténylegesen segítői (segédtudományai).

3 3.