Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - HUNGARIKA - Haraszti György: Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról, 1686 / 71–79. o.
Válasz az 5. sz. kérdésre A törökök részére többféle adót kellett adni, egy közönséges házas jobbágy évente a háza után 868 aspert fizetett, ezenkívül tizedet munkája minden gyümölcse után. A budai polgárok, beleértve a gazdag kereskedőket is, nem fizettek semmit, sőt még zsoldot is kaptak, a katonákhoz hasonlóan naponta 3 aspert. A vidéki birtokokkal rendelkező polgárok azonban kötelezve voltak bizonyos számú katona eltartására; birtokuk nagyságának és minőségének megfelelően. E birtokosok közül soknak 40 vagy akár 60 katona ellátásáról kellett gondoskodnia (azon embereké mellett, akik az ő tényleges szolgálatukban állottak és útjára elkísérték, ha kilovagolt). Válasz a 6. sz. kérdésre Minden zsidó, gazdag vagy szegény, évente il dukátot tartozott fizetni a védelem fejében, más terhe nem volt. Az ostrom idején a zsidóknak vizet, fát, köveket, lőszert kellett szállítaniuk és egyéb munkát végezniük (a szombati nap kivételével. Válasz a 7. sz. kérdésre Az árukat Budáról Törökországba és Bécsbe vitték. Bécsből posztót, vásznat hoztak Budára. Cserébe Budáról Bécsbe kötelet, gyapotot, török nyakravalót, színezett fonalat, szattyánbőrt szállítottak. Válasz a 8. sz. kérdésre Nagyon sok aranyat, ezüstöt, gyöngyöt és egyéb drágaságot zsákmányoltak az ellenséges katonák Budán. A kérdezett úgy gondolja, hogy még Konstantinápolyban sem — persze a Szeréj kivételével — italálható ennyi kincs. A drágaságok javarésze a tűz martaléka lett. A tüzet a császári katonák gyújtották, hogy kifüstöljék a törököket az általuk keményen védett házakból. Válasz a 9. sz. kérdésre A budai zsidóságot 70 000 forint váltságdíj megfizetésére kötelezték, az összeg fele a brandenburgi választó 9 főtábornokát, Schönninget illeti, míg a többi a_ Lotharingiai hercegnek íés egyéb icsászári tábornokoknak az osztályrésze. Mivel azonban a budai zsidókat az ostromlók teljesen kifosztották és mindent elrabolták tőlük, az összeg megfizetéséért a prágai, drewitzi és nilkalsburgi 10 zsidók kezeskedtek, mindaddig, míg a török földön és a keresztény országokban élő zsidók a pénzt összeadják. Válasz a 10. sz. kérdésre A brandenburgi választó katonái voltak a törökök véleménye szerint az ostrom során a város legkeményebb ellenségei, ezért a törökök őket közönségesen csak „tűzember"-ek néven emlegették. A várost végül is azon a helyen rohamozták meg és foglalták el, ahol a brandenburgiak a kaput ostromolták. A bajor választó emberei a palotai toronnyal együtt a palota felső részének egy darabját is elfoglalták, de aztán a törökök újból kiűzték őket állásaikból, és a bajoroknak csak akkor sikerült az egész palota birtokbavétele, amikor a város már megadta magát. 76