Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - HUNGARIKA - Haraszti György: Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról, 1686 / 71–79. o.

Válasz a 11. sz. kérdésre Azon a napon, amikor a keresztények a várost elfoglalták, a törököknél kétszer volt riadó, kétszer készültek a roham elhárítására, de a támadás elma­radt. Amikor aztán délután 2 órakor harmadszor fújtak riadót, a törökök már nem hittek a roiham bekövetkeztében és így súlyos hibát követtek el. Abdi pasát, a vár parancsnokát a roham során a sváb ezred egyik ütegéből — 12 volt belőlük felállítva az egyik hegyen — kilőtt ágyúgolyó halálra sebezte. 11 A lövedék a pasa bal karját érte és átfúrta testét. A kérdezett saját szemével látta a pasát holtan heverni, a tetem egy fehér zubbonnyal volt letakarva, a kard még a pasa kezében volt. 862 katonának sikerült az első felmentési kí­sérletnél a _yárosba jutni, majd a másodiknál újabb 11 követte őket. Amikor az ostromlók az első alkalommal már nagy számban — mégpedig vígan és sér­tetlenül — bejutottak a városba, /nagy volt az öröm a törököknél; kitűzték zászlóikat a védművek falaira és muskétáikból díszlövéséket adtak le. Válasz a 12. sz. kérdésre Nem megalapozatlan az a hír, hogy a törökök előzetes tudomással bírtak róla, ha a keresztények valamit terveztek. Ott volt ugyanis a nevezett Schreyer vagy más néven Lauffer, akinek dobjelzéseiről az ostromlók semmit sem tud­tak, a dobolás ugyanis mindig azon a helyen történt, ahol valamilyen akció várható volt. A várparancsnok egy bátor, idős férfi volt, hosszú, szürke szakálla az övén is túl ért. Korábban KamemeakHPodolsfcban szolgált, két évvel ezelőtt küldték Konstantinápolyból Budára. A parancsnok gyakran mondogatta tiszt­jeinek: a halál martaléka lenne, ha feladná a várat, mert hűtlenségbe esne csá­szári urával szemben, ezért inkább megmarad ura kegyelmében, haljon bár meg az ellenség kezétől. A pasa helyettese, 12 egy alacsony, barna bőrű férfi volt. Még egy nevezetes tiszt szolgált a várban, akinek ezüstből volt a karja. Ezt Mehmed Csonkabégnek 13 hívták, levelezésben állt Thökölyvel. Az utóbb em­lített két tisztet fogolyként vitték Bécsbe. Válasz a 13. sz. kérdésre A törökök közt mindenfelé nagy rémület uralkodik. A nagy szultán 14 sze­rintük nem jó uralkodó, csak a vadászai társaságában érzi jól magát, nem tö­rődik az államügyekkel. Válasz a 14. sz. kérdésre Belgrád csak gyengén van megerősítve és minden oldalról megközelítheti, A magaslatán épült palota már jobban védett, de az ottani erődítményt a bu­daival nem is lehet Összehasonlítani. Az utóbbi tisztára kőből és téglából épült. míg a másik csupa fából. Ugyanakkor a belgrádi vár területe kétszerese a bu­daiénak. Székesfehérvár nem nagy erősség, bár jó erős fal övezi, a legjobb és legfontosabb védelméül azonban a körülötte levő víz és ingovány szolgál. Ha ezen kőből vagy fából átjárót készítenének, a kérdezett szerint Székesfehérvár öt napon belül megadná magát. Az egri vár igen szép, magasan fekszik, de a parancsnoknak és a polgároknak a szobájába lehetne lőni, mivel az erősségen kívül fekvő helyek ugyanolyan magasak és a vártól csak egy árok választja el őket. A belgrádi nagy tűzvész híre igaz; 4000 ház teljesen leégett. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom