Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.
Elsősorban ezért a családi és személyi foxidok iratgyarapodásairól számolunk be, természetesen csak áttékmtésszerűen, a teljesség igénye nélkül. Több éven át ugyanis olyan xiagy számú gyarapodási ügyet intézünk, hogy minden újonnan szerzett iratcsoportnak még a felsorolása ás meghaladná egy tájékoztatás kereteit. Vásárlásaink közt kiemelkedő jelentőségű az Adorján—Szeleczky család 1984-ben vett levéltára. A levéltár 12 Mohács előtti oklevele az 1275 és 1481 közti évekből származik. A Mohács előtti oklevelek közül 4 oklevél az egri káptalan kiadványa 1411, 1413, 1279—98 és 1468 évekből; 1—1 a budai káptalan 1481. évi; az esztergomi káptalan 1472. évi, I. Károly király 1328. évi, Mátyás király 1455. évi, Garai Miklós nádor 1381. évi, Pálóczi László országbíró 1429. évi oklevele. Nagy értékű a XIV— XV. századi breviáriumtöredék és a XV. századi antiphonale-töredék is. A családi levéltár 1526 utáni irataiból az Adorján és Szeleczky család iratain kívül a rokon Frideczky és Tassy családok fondjai is kialakíthatók. — A Frideczky családnál külön figyelmet érdemel Frideczky Lajos személyi fond ja, 1848nas és későbbi politikai pályafutására vonatkozó értékes levelekkel, emlékirattal. — Említésre méltó az Adorján család tagjainak — főleg Boldizsárnak — politikai és irodalomtörténeti értékű levelezése (Tompa, Bajza, Kazinczy, Irányi, Vachot, Egressy Gábor, Erdélyi János, Eötvös József, Mészáros Lázár levelek), továbbá XVI. századi oklevelek és 2 eredeti címereslevél. A többi dokumentum az Adorján család és rokon Frideczky, Szeleczky, Kamper, Tassy családok birtokjogi, örökösödési, úriszéki, gazdasági, személyi iratai a XVI. századtól a XX. századig. Az említett családok a felvidéki középnemesi családok sorában jellegzetes helyet foglaltak el, tagjaik közéleti karrierjére, kulturális és politikai kapcsolataira elsőrendű adatokat kapunk az iratokból. Gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti és köztörténeti szempontból is igen értékes forrást jelent az iratanyag. A Széchenyi család levéltárához 1980-oan vásárolt újabb iratok a család különböző tagjaitól származnak, mégis összefüggést teremt az egész anyag közt Széchenyi Dénesné Hoyos Mária személye. Az ő naplója az 1865—67. évekből, gyermekeivel folytatott levelezése, költségnaplók, valamint XVIII. századi családtagok levelezésmásolati könyve teszik értékessé az egyébként személyi vonatkozású iratanyiagot. Nagy terjedelmű (4 ifm.) iratajnyagot vásároltunk még 1982-ben Széchenyi István öccse, Lajos leszánmazottainiak családi levelezéséből. A levelek számos köztörténeti vonatkozást is tartalmaznak. — Négy eredeti levéllel bővült a Széchenyi István-^gyűjtemény. A leveleket Széchenyi István 1834 és 1837 közt írta Hofmann Zakariáshoz, aki feltehetőleg mérnök volt. A levelek a pesti híd építésével kapcsolatos értesüléseket, közléseket tartalmaznak. — A Széchenyi-levéltár kiegészítését képezi az az iratanyag is, amit Széchenyi István fiatalabbik fia, Ödön f ondjából vásároltunk (1981-ben), benne a Széchenyi Ferenc által alapított nagycenki hitbizomány öröklésével kapcsolatos pereskedés iratainak töredékével. Széchényi Ödön bátyja, Béla halála után a hitbizomány örököse lett volna, azonban második házassága miatt e jogát perrel támadták meg. Az alperesként benyújtott „ellenirat", s annak mellékletei dokumentálják a nagy família e tagjának és utódainak sorsát 1871 és 1942 közt. A vitatott jogú hitbizomány fejében végül megszerzett Hegykő uradalmának öröklésével, családi osztályával kapcsolatos iratok egészítik ki az irategyüttest. Ugyancsak jelentősek a Károlyi család levéltárába tartozó, azt kiegészítő iratok, amelyeket a család 1943—44-ben feldolgozás céljára, eredetiben bocsátott Czakó Elemér volt kultuszállamtitkár rendelkezésére a fóti családi levéltárból. Ez legnagyobbrészt családi levelezés, kisebb részben közéleti és gazdasági 60
