Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.

tevékenységgel kapcsolatban keletkezett iratanyag. A család tagjainak és a rokon Apponyi, Bánffy, Komiss, Bethlen családok tagjainak levelezése közit Károlyi Mihályitól származó levelek is találhatók, továbbá Klapka György 3 levele. Jelentős forrásértékűek Károlyi Sándor politikai jegyzetei Deák szándékáról (1861), a nemzetiségi kérdésről, osztrák—magyar kapcsolatról. Az említett, őrzési jutalom elleniében átadott Károlyi-iratok mellett megvásároltuk Czakó Elemér irathagyatékát is. Ez a történeti értékű iratanyag Czakó Elemér Horthy-korszakbeli kultuszminisztériumi tevékenysége, általában országos kulturális érdekű ügyek intézése során keletkezett. Első világháború utáni béketárgyalások kulturális előkészítő dokumentumai, külföldi kultúrkapcsolataink szervezése, iskolapolitikai jegyzetek, 1919-es ügyiratok teszik értékes forrássá a hagyatékot. — Egy évvel később — 1985-ben — letétként vettük át a hagyatékhoz tartozó és művelődéstörténeti szempontból jelentős XX. századi levelezést. A levelek nagy részét művészek, tudósok, közéleti személyek írták Czakó Elemérhez. A teljes irathagyaték időköre 1919—d943. A Losontzi Csomor család és a vele rokon családok 1983-ban megvásárolt iratai mintegy másfél évszázadot ölelnek fel (1715—1858). Túlnyomórészt Szatmár megyében — leginkább Szatmárnémetiben — keltek, ahol a família birtokai feküdtek. A család és a széles körű atyafiság birtokai ennél jóval szélesebb körre és a szomszédos megyékre is kiterjedtek. — A közép- és kisbirtokos nemesi családok birtok- és vagyonjogügyleteit, gazdálkodását aprólékosan tárgyaló nagy számú irat gazdagon mutatja be ennek a rétegnek életviszonyait, termelési rendjét (osztozási jegyzékek, foldjegyzékek, érdekes végrendeletek, szerződések, költségelszámolások, tanúvallatásak, magánlevelek stb.). Akad országos érdekű eseménytörténeti és művelődéstörténeti vonatkozású irat is, így a nemesi felkelésre, a katonatartás terheire utalók, vagy jövendölés a világ végéről. Használatukat az iratokkal együtt átvett részletes családtörténet könnyíti meg. A következő jelentősebb vásárlásokról számolhatunk még be az elmúlt 8 évből: Bihar megyei köznemesi családok iratanyagát 1978-ban vásárolta meg az Országos Levéltár. E családi levéltárak nagy részét a múlt század második felétől közhivatalt viselt családtagoknak Tisza Istvánnal és Tisza Kálmánnal folytatott levelezése teszi ki. — Történelmileg érdekes a Tisza Istvánnal folytatott levelezés 1903 és 1917 közt. 56 levelet foglal ez magában Tisza Istvántól és 5 válaszfogalmazványt. — A levelek különböző, sokszor jelentéktelen ügyekben keletkeztek (pl. álláskeresők protezsálása), de ezek is jellemzők a kor történetére. Községi iskolaépítési engedély, egy református községi iskola állami kezelésbe vétele, bíróválasztás kapcsán váltott levelek bepillantást engednek Tisza István politikai, oktatásügyi kérdésekben vallott nézeteibe. — Az 1903. évi megyei alispán választás korteskedési fogásaira, nézeteltérésekre, 1917-ből a választójogi törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásra világít rá néhány levél. — Röviddel ezután már állásáról való lemondásáról értesíti Tisza az ^alispánokat, hogy független státusból küzdhessen a választójogi reform ellen. — Az egész levelezés elevenebbé teszi a korszakról alkotott képet ós hozzásegít Tisza István történelmi szerepének, egyéniségének megértéséhez. Az Eszterházy család hercegi levéltárához is adódott gyarapodás. 1979j

ben 9 kötet névmutatót vásároltunk meg, amely Eszterházy László gróf és Eszterházy Pál nádor levelezéséhez készült. — Eszterházy László 1644 és 1652 közti leveleihez a névmutató már meglevő, hiányos sorozatot egészít ki, ugyanígy a Pál nádor levelezéséhez megvásárolt kötetek a hercegi levéltáros, Hárich János által készített mutatósorozat kiegészítői. 1981-ből több részletben vásárolva jelentős mennyiségű irattal bővült a 61