Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Dégi István: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi és megyei archívumainak munkájáról / 3–8. o.

gyében), Heves megyében a pártszékházon kívül — az Oktatási Igazgatóságon — nyert elhelyezést az archívum. Elmondható, hogy az archívumok többségénél az ezredfordulóig biztosítva van a raktári férőhely, figyelembe véve a folyamatos iratrendezést. Az archívumok létrejöttével egy időben a már említett határozatnak megfelelően a központi pártarchívum megkezdte az archívumvezetők szakmai felkészítését, személyenként biztosítva számukra az alapvető levéltári irodalmat. A hatvanas évek derekán rendezték meg az első egyéves továbbképző tanfolyamot, amelyet a hetvenes évek végén a második, majd 1984/85-ben a harmadik követett. A továbbképzésekkel megvalósult az a cél, hogy a résztvevők minél megalapozottabb és korszerűbb ismereteket szerezzenek a levéltártudományról, az archívumi munka elvi és gyakorlati kérdéseiről. A speciális pártlevéltári feladatról, azok megértéséről és egységes értelmezéséről a központi pártarchívum gondoskodott, elsősorban a saját gyakorlati eljárásainak magyarázatával és bemutatásával. Ebben a munkában messzemenően támaszkodott az SZKP Marxizmus—Leninizmus Intézete Archívumának útmutatására, különösen a levéltári nyilvántartási rendszer formáinak hazai megvalósítását illetően. Ugyanakkor az általános levéltárügy minél alaposabb megismertetéséhez a legszakavatottabb magyar vezető levéltárosok segítségét igényelte. Elmondható, hogy részükről nélkülözhetetlen támogatást kapott a pártarchívumok népes tábora. Itt szükséges említeni, hogy az elmúlt évtizedben többen jelentkeztek az ELTE Bölcsészkara levéltáros kiegészítő szakára és eredményesen el is végezték. Ma már valamennyi archívumvezető egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, átlagéletkoruk 45—50 év között van. Többségük 15—20 éve, néhányan pedig már több mint 20 éve végzik munkájukat. Eredményes tevékenységükért közülük sokan kormánykitüntetésben részesültek. A központi pártarchívum 8— 10 évenként szakmai továbbképzést szervez a pártarchívumok nem tudományos beosztású munkatársai számára is. Jelenleg is folynak az 1985/86. évi továbbképző tanfolyamok előkészületei. A helyi pártarchívumok alaptevékenységét — az iratátvételt, a rendezést és a dokumentumoknak a kutatásban való felhasználását — az 1984-es párthatározat szabályozza. Ennek megfelelően a helyi pártarchívumok az illetékességi és gyűjtőkörbe tartozó szervek és szervezetek levéltárivá érett iratainak őrzőhelyei. Nevezetesen egy-egy megyei pártarchívum gyűjtőkörébe az alábbi szervek és intézmények tartoznak: az MSZMP megyei bizottsága, a városi, városi jogú hivatali és nagyközségi, megyei irányítású községi pártbizottságok, a hatáskörükben működő úgynevezett közbeeső bizottságokkal, pártvezetőségekkel és alapszervezetekkel együtt; — a megyei pártbizottságok oktatási igazgatósága, a megyei lapszerkesztőség és a lapkiadó vállalat, — a KISZ megyei bizottsága, — a KISZ városi és alsóbb fokú bizottságai, az alapszervezetekkel együtt, — a Munkásőrség megyei parancsnoksága, az alárendeltségében működő egységekkel együtt. A budapesti pártarchívum esetében az annyiban módosul, hogy a városi, községi pártbizottságok helyett, a kerületi pártszervek tartoznak gyűjtőkörükbe. Az élő fondképzők száma az egyes archívumokban 15—20 között változik. A központi pártarchívum átadta a helyi archívumoknak azokat az MKP, MDP, DISZ megyei-járási-városi és alapszervezeti iratokat (közel 1600 ifm-t), amelyet a megyei pártbizottságoktól a helyi archívumok felállítása előtt begyűj4