Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Pandula Attila: Történész konferenciák Fejér megyében: A nemesi közbirtokosság szerepe Sárbogárdon a XVIII–XIX. században: A zsidóság Fejér megyében / 91–94. o.

Györgyét, aki a helyi nemességről beszélt. Salamon Aurél, Salamon Lajos 1848— 1849-i Fejér megyei kormánybiztosról emlékezett meg. Lugosi Árpádné Mészlényi Rudolf né Kossuth Zsuzsanna személyét méltatta. Javasolta, hogy haza kellene hozatni New Yorkban eltemetett földi maradványait, Sárbogárdon pedig emléktáblával kellene adózni emlékének. Szabó Imre igen érdekes képet festett Sárbogárd XVIII—

XIX. századi erkölcseiről. A református presbiteri jegyzőkönyvek sokat beszélnek erről. A ZSIDÖSÁG FEJÉR MEGYÉBEN A Magyar Történelmi Társulat Kelet-Dunántúli Csoportja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér Megyei Szervezete 1986. szeptember 26-án konferenciát rendezett a Fejér Megyei Levéltárban a „Zsidóság Fejér megyében" címmel. Schweitzer József főrabbi, a Budapesti Rabbiképző Intézet igazgatója „A magyarországi zsidóság múltja 1868-ig" című előadásában összefoglalta a magyarországi zsidóság múltját, az izraelitáknak Magyarország történetében játszott szerepét. Az első emlékek még a római birodalom korából valók. Magyarországon élő zsidókról az államalapítástól folyamatosan vannak emlékek. Schweitzer professzor röviden ismertette az erdélyi zsidóság múltját is. Részletesebben elemezte a magyarországi zsidóság XVIII—

XIX, századi történetét. Beszélt az akkori bevándorlásról, az adózási terhekről, az egyenjogúsításért vívott küzdelemről. Kállay István tanszékvezető, legyetemi tanár saját kutatásai alapján ismertette a székesfehérvári zsidóság újabb kori történetét. Az 1703-ban kiadott városi privilégium, a Diploma Leopoldinum csak római katolikusoknak engedte meg a letelepedést. Az első zsidóra vonatkozó adat 1715-ből való. 1765-ben említik Salamon Márkus várpalotai kereskedőt, aki a vásáron helyet válthatott és árulhatott. A zsidó származású kereskedők általában a környező uradalmakban telepedtek le, így nagy számban éltek a közeli Lovasberényben. A zsidóság szélesebb elterjedése Székesfehérváron a XVIIL század végétől indult meg. 178Sban már deszkabódékban árulhattak a vásáron, zsidó fogadó is létesülhetett. A helyi konkurrencia sikertelenül igyekezett kiszorítani a városban megtelepedett zsidó fogadóst. A XIX. század első évtizedeiben engedélyezték zsidó kereskedők letelepedését, zsidó temető létesítését. 1843-tól van Székesfehérváron zsidó község. Ugyanekkor (engedélyezték imaház, isikola építését is. Balázs László református lelkész „Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás kérdései Fejér megyében a XIX. század első évtizedeiben" címen tartott előadást. Ismertette a múlt század elején a megyére jellemző gazdasági viszonyokat. Beszélt arról a XVIII—

XIX. század fordulóján jellegzetes folyamatról, melyben a csehországi és a magyarországi földbirtokosok „elcserélték" zsidó lakosságuk jelentős részét. A Magyarországra települtek egy ideig még adóztak eredeti földesuruknak is. Nagy anyagi áldozatokkal a zsidóság egyes földesúri birtokokon teljes magán és vallási szabadságot tudott szerezni. Végül elemezte a zsidóságnak a megyében játszott igen fontos gazdasági szerepét is. A. Magyar Zsuzsa főlevéltáros „Zsidók összeírása Fejér megyében 1736— 1848." című beszámolójában összefoglalta és értékelte a zsidó lakosság összeírására vonatkozó forrásanyagot. Szólt arról, hogyan oszlott meg a zsidó lakosság a megye területén, s ez, hogy változott az idők során. Kiemelhető a lovasberényi Cziráky- és a móri Lamberg-birtokokon élő zsidóság aránya. Az előadó külön vizsgálta a megyéből elvándorlás kérdését, ez különösen a XVIIL század végétől volt jellemző. v 93