Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Tilcsik György: Az 1986. évi Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium: Celje, június 30–július 4. / 94–96. o.

Farkas Gábor levéltárigazgató „Reformtörekvések a székesfehérvári zsidó­ság körében 1840—1868." című előadásában röviden ismertette a zsidóság szé­kesfehérvári térnyerését a XIX. század első felében. Igen érdekes a német ere­detű, de erősen magyarosodó székesfehérvári polgárság és a konkurrenciát je­lentő zsidó kereskedők, iparosok, viszonya. Sajnálatos, hogy éppen 1848-ban (áp­rilis 5.) került sor egy szomorú eseményre, amikor egy tömegmegmozdulás so­rán ideiglenesen kiűzték a székesfehérvári zsidókat. Az erős antiszemita han­gulatot a kormány csak fegyveres erővel tudta visszaszorítani. Ismertette a helyi zsidóság vezetésében lejátszódó integrálódási folyamatot. Beszélt Zipser Mayer rabbiról, a modernizálás hívéről, ismertette a konzerva­tívok helyi vezetőjével, Fischer Gottliebbel folytatott küzdelmét. Ez tulajdon­képpen a később országos méretekben lejátszódó neológ és ortodox ellentétek egyik korai megnyilvánulása volt. Somkuti Éva főlevéltáros „A lovasberényi zsidó közösség kiváltságlevele 1798-ból" címmel egy jellegzetes dokumentumtípust elemzett, s ezen keresztül próbálta vázolni a korabeli zsidóság mindennapi életét. Erdős Ferenc „Keres­kedőcsaládok Etyeken a XIX. század második felében" címen megtartott elő­adása ismertette egy, a főváros közelében levő, földrajzi előnyeit jól kiaknázó község gazdasági és társadalmi viszonyait, s a zsidóság helyi szerepét. Surányi István iskolaigazgató „A székesfehérvári Goldzieher Ignác elemi iskola törté­nete" címen tartott referátumot. Szólt a nevelésnek a zsidóság körében betöl­tött kiemelt szerepéről, a korai iskolaalapításról, az oktatásról, a neológ-ortodox ellentét jelentkezéséről az iskolai életben. Gazda István tudománytörténész „A Fejér megyei zsidóság történetének bib­liográfiája" címen tartotta meg hozzászólását, összefoglalta az eddig megje­lent főbb műveket, s értékelte azokat. Több — még Schweitzer professzor előtt is — ismeretlen kisebb művet is megemlített. Szólt a magyarországi zsidóság tör­ténetének mai műveléséről, a küszöbön álló fő feladatokról. Így pl. a magyar­országi zsidósággal kapcsolatos jogszabálygyűjteménynek összeállításáról, illetve a magyar zsidóság genealógiájával kapcsolatos kutatások fontosságáról. A magas színvonalú konferencia eredményeit, tanulságait Schweitzer pro­fesszor foglalta össze. Pandula Attila Az 1986. évi Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium Celje, június 30.—július 4. Jugoszláv, osztrák és magyar történészek, valamint levéltárosok — tehát kü­lönböző társadalmi berendezkedésű országok szakembereinek — 1969 óta vál­tozó helyszínnel, évente rendszeresen megrendezett regionális, tudományos fóruma, a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium. Résztvevői az 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom