Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: Beszámoló az 1986. évi levéltárigazgatói értekezletről / 87–89. o.

történeti értékű iratok sorsát keletkezésük pillanatától kezdve figyelemmel kellene kísérniük, továbbra is érvényesíteni kell. Pusztai Ferenc hozzászólásának első részében a felmerült problémák időszerűségéről szólt, valamint arról, hogy a közművelődés egésze hasonló gondokkal küzd. Figyelmeztetett arra, hogy a vázolt törekvések sikere elsősorban attól függ, rá tudjuk-e döbbenteni az iratok létrehozóit az írásos dokumentumok fennmaradásának szükségességére, s az ezzel kapcsolatban rájuk háruló felelősségre. A levéltárak fontosságáról nem a szélesebb közvéleményt kell általában meggyőzni, hanem döntően azokat, akik közvetlen kapcsolatban állnak a levéltárakkal, számukra iratokat szolgáltatnak. Ebben jelölte meg a levéltárak közművelődési tevékenységének egyik fő sajátosságát. A bevételi érdekeltség kérdésében kibontakozott élénk vitára utalva elmondta, hogy a feladattervben a gazdálkodási kényszerűség és a szakmai problematika szükségszerűen egybefonódik, a hangsúlyt mégis a szorosan vett szakmai, tartalmi kérdésekre kell helyeznünk, mivel ezek megoldását a gazdasági körülményektől függetlenül is vállalnunk kell. A vita zárszavában Molnár József a levéltári törvényerejű rendelet módosításával összefüggő kérdéseket tekintette át. Részletesen szólt arról, hogy nem az 1969-ben kialakított iratkezelési rendszer egészének megváltoztatására van szükség, hanem olyan módosításokra, amelyek elősegítik az államigazgatás hatékonyabb és gyorsabb működését, s ugyanakkor a legértékesebb irategyüttesek kiválogatását is lehetővé teszik. Szükségesnek tartotta az iratvédelmi követelmények megszigorítását és az ezzel kapcsolatos felelősség egyértelműbbé tételét is. Végezetül kitért arra, hogy az őrzési és iratvédelmi előírások szigorítására irányuló indokolt törekvések feltételezik az 1980-ban elhatározott regionális iratvédelmi műhelyek felállítását. Az értekezlet további napirendjeit különböző tematikájú tájékoztatók jelentették. Elsőnek Villangő István a Művelődési Minisztériumban az elmúlt időszakban végrehajtott szervezeti, valamint a levéltárak vezetőinek körében bekövetkezett személyi változásokról számolt be. Kapcsolódva Bakos Istvánnak, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet munkatársának az előző napirend keretében a Művelődési Minisztérium középtávú kutatóhálózat-fejlesztési terveiről adott tájékoztatójához, részletesen áttekintette a kutatásfejlesztési és kutatásfinanszírozási programok helyzetét, iküiönös tekintettel a közgyűjteményá intézmények ezen munkálatokba történő bevonásának lehetőségeire. Végül szólt a művelődési tárca 1986. évi munkatervében szereplő aktuális közgyűjteményi feladatok végrehajtásának állásáról. Ezt követően Benczéné Nagy Eszter, Budapest Főváros Levéltárának osztályvezetője az önálló levéltáros egyesület szervezési tapasztalatairól és gondjairól beszélt. A tanácskozás második napján került sor Kisasszondy Éva és Lakos János tájékoztatójára az egyházi levéltárak helyzetéről és feladatairól, illetve különféle időszerű szakmai programok munkálatairól. Utolsó napirendként Perlik Pál, a Művelődési Minisztérium Pénzügyi Főosztálya Intézményi Költségvetési Osztályának vezetője ismertette a résztvevőkkel az 1987. évben, illetve a VII. ötéves terv időszakában várható pénzügyi helyzet alakulását, a gazdálkodás tervezését és realitásait. Künstler Ferenc