Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - MÉRLEG - Balázs Péter: Az egri főegyházmegye schematizmusai. Bp., 1984–1985. / 70–72. o.

Az egri főegyházmegye schematizmusai 1. Sugár István: Az egri püspökök története Budapest, Szent István Társulat, 1984. 460 pag. 2. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985. 608 pag. 11. Vége felé közeledő évszázadunk hazai katolikus egyháztörténeti irodalma ösz­szességében gazdag eredményekre tekinthet vissza, egyházmegyénként azonban meglehetősen változatos képet mutat. Egyes egyházimegyékben a széles körű — egyháziak és világiak munkájára épülő — kutatások sok értékes, hézag­pótló és időtálló kiadványban realizálódtak. Néhány egyházmegyében egy-egy tudós pap kutató, feldolgozó- és szervezőmunkája nyomán bontakozott ki az egyházmegyei (intézményi, egyházközségi) történetírás. így Győrött Bedy Vince szerkesztette és jórészt maga is írta a „Győregyházmegye múltjából" köteteit, de sorozaton kívül is jelentős egyháztörténeti kiadványok jelentek meg a felszabadulás előtti évtizedekben. Veszprémben „A veszprémi egyház­megye múltjából" sorozatnak Pfeiffer János volt a szerkesztője, de e sorozat mellett még több plébániatörténet megjelentetéséről is érdemes említést tenni. A kalocsai főegyházmegyének Winkler Pál volt kiemelkedő történetírója, Szom­bathelyen pedig Géfin Gyula nevéhez fűződik a 3 kötetes egyházmegye-törté­net szerkesztése és megjelentetése. Vácott részben a „Vácegyházmegye múlt­jából" sorozatban, részben azon kívül jelentek meg az egyházmegye tatár­járás és török kori állapotáról készült kiadványok, püspöki életrajzok és plébá­niatörténetek. A csanádi püspökség történetírójának, Juhász Kálmánnak a hú­szas évek közepétől két évtized alatt egymás után jelentek meg a püspökség és intézményei történetét tárgyaló kötetei. Az eddig említetteknél szerényebbek az esztergomi és az egri főegyház­megye, a pécsi és a székesfehérvári, valamint a század elején alapított hajdú­dorogi (görög katolikus) egyházmegye XX. századi történeti publikációi. Álta­lánosságban megállapítható azonban, hogy a katolikus egyházmegyei történet­írás 1945, de különösen 1950 után megdöbbentő módon visszaesett. Mindezeket azért bocsátottuk előre, hogy ezzel is érzékeltethessük annak a két egri egyházmegyei kiadványnak jelentőségét, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot. 1984^ben és 1985-ben ugyanis megjelent az egri főegyház­megye történeti schematizmusának első két kötete. Miként az első kötet elő­szavában Kádár László egri érsek írja, a sorozat indítását kettős évforduló in­dokolja: 1987-ben ünnepli a főegyházmegye a bazilika-székesegyház felszente­lésének 150. évfordulóját, és ugyanebben az évben lesz a 300. esztendeje an­nak, hogy Eger városa és az egyházmegye legnagyobb része a török hódoltság­tól megszabadult. De szükségessé vált a sorozat megindítása (azért is, mert az egri főegyházmegye történetéről a 18. század dereka óta nem készült össze­foglaló munka, sőt értékes, részletkérdésekkel foglalkozó művök is inkább a múlt század végén jelentek meg utoljára. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom