Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - MÉRLEG - Zombori István: Die Korrespondenz Ferdinands I., Bd. III. Familienkorrespondenz 1531–1532. Wien, 1973. / 76–78. o.

mindkettő megérkezett, előfordult azonban, hogy egyik sem. Általában három tényező volt a meghatározó: a szállítás módja, az időjárás és a politikai ho y­zet. A kötet leveleit rendszerint az uralkodók követei vagy rendkívüli megbí­zottai vitték, de volt, hogy pápai követet kértek a továbbításra. Gyakran sze­repelnek kereskedők, elsősorban a délnémet cégek (pl. Fuggerek, és gyakran föltűnik a Taxis család tagjainak neve, akik ekkor alapozzák meg a birodalmi postaszolgálatot). Nagyon fontos volt, hogy mely évszakban történt a kézbesí­tés. Télen mind szárazföldön, mind a tengeren nehezebben és lassabban ment a levél (megállapítható, hogy Brün—Pozsony között 3—4 nap, Prága—Pozsony 3—9 nap, Németalföld—Prága 15—20 nap, Linz—Spanyolország között 40—70 nap volt szükséges). Mindez azért fontos a kutatónak, mert csak így lehet meg­érteni az eseményeket: a mohácsi csata után 1526. november 10-én Szapolyait királlyá választják, míg Ferdinánd bátyja támogatására és tekintélyére hivat­kozva híveket toboroz saját magyar trónigényére — V. Károly pedig csak ek­kor, november közepén tudja meg, hogy mi történt Mohácsnál. Mire pedig az ő válasza és egyéb levelei megérkeztek, már 1527-et írtak. A kiadványban közölt minden levelet gondos jegyzetanyag követ. Nemcsak azt tudjuk meg, publikálták-e már korábban, hol, mikor, de alapos magyará­zatot kapunk a szereplők indítékait, korábban az adott ügyben írt egyéb leve­leit illetően is. E jegyzetek helyenként kisebb tanulmánnyá bővülnek, olyany­nyira, hogy számos esetben csaknem olyan terjedelműek, mint maga a közölt forrás. (N° 458:3 oldal a regeszta, 8 oldal szöveg, 2 oldal jegyzet, N° 570:1 ol­dal szöveg, 2 oldal jegyzet, N° 623:fél oldal szöveg, másfél oldal jegyzet.) Ez kétségtelenül megkönnyíti a kutató dolgát, de úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat már-már szétfeszíti a hagyományos forráskiadás műfaj kereteit. Nagy érdeme a kötetnek, hogy dátum szerint számos olyan levelet is besorol, amelyet csak más levél utalásából ismerünk, de a konkrét szöveg nem ismeretes. Értékes gyűjteménnyel gazdagították az osztrák kollégák a magyar kutatás forrásbázisát. Jó lenne, ha országunk sorsára oly meghatározó jellegű további évek anyagát is mihamarabb kézbe vehetnénk. Zombori István A Művelődési Minisztérium felhívta az Országos Katolikus Gyűjte­ményi Központ figyelmét a műkincsek fokozott védelmére. Ennek nyomán a római katolikus püspöki körlevelekben egymás után je­lennek meg a felhívások, amelyekben az egyházi műtárgyak, köny­vek és iratok védelmére szólítják fel a papságot. Ezzel egyidőben elrendelték, hogy a plébániai könyvtárak, levél- és irattárak kuta­tását kizárólag az egyházi hatóság írásos engedélyével ellátott sze­mélyeknek, illetve csak a közvetlen felügyeleti szerveket képvise­lőknek adják meg. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom