Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - MÉRLEG - Zombori István: Die Korrespondenz Ferdinands I., Bd. III. Familienkorrespondenz 1531–1532. Wien, 1973. / 76–78. o.

Die Korrespondenz Ferdinands L Bd. III. Familienkorrespondenz 1531—1532. Közzéteszi: Herwig Wolfram és Christiane Thomas. Wien, 1973, 1977, 1984. Adolf Holzhausens NFG. 793 + CII. pag. Az osztrák történetírás egyik nagy, XX. századi vállalkozásaként indult az a munka, amelynek 4 alkötetből álló III. kötetét a közelmúltban kézbe vehettük. A kiadás ütemét tekintve tartani kell attól, hogy a teljes anyag megjelentetéséhez nem lesz elegendő az évszázad. Az ötlet és az I. kötet Wilhelm Bauer nevéhez fűződik (Wien, 1912), egyben ő határozta meg a kiadás alapelveit is, amelyet a későbbi közreműködők tiszteletben tartottak. Bauer az akkori Haus-Hofund Staatsarchivban őrzött 6 kötetes levelezésanyagot vette alapul, amely az. 1524—1556 közti családi leveleket tartalmazta, kiegészítve egy másik kézirattal, amely V. Károly és Ferdinánd 1522—1557 közti levelezését őrizte meg. Mindez nem volt teljesen ismeretlen a kutatók előtt, hiszen egy része már megjelent Gévay A. és K. Lanz kiadványaiban, a kéziratos gyűjteményt pedig használta Buchholtz, Hammer-Purgstall, Károlyi Á. stb. Mégis egybegyűjtve, korszerű módon kiadva komoly hozzájárulást jelent a kutatás számára. Így látta ezt Róbert Lacroix is, aki Bauer nyomdokaiba lépve 1937—33-ban két alkötetben jelentette meg a II. kötetet. Míg az első kötet az 1510-es évek végétől 1526 végéig, a második az 1527—1530 közti időt fogja át és összesen 444 levelet tesz közzé (ismertette Török Pál: Századok, 1939. pp. 111—113.). Ezt a munkát folytatta a fent említett két munkatárs, akik 1973-ban még két füzetben kívánták az 1531—32 közti levéltáranyagot kiadni, de ebből végül négy lett. Együttesen 310 tétellel gazdagították a gyűjteményt, igaz ők már a brüsszeli királyi levéltár anyagát is igénybe vették a bécsi állami levéltár köteteihez, sőt, néhány darabot közölnek a Simancasban (Spanyolország) található levelekből. A III/3. alkötet (Wien, 1984) tartalmaz néhány kiegészítő levelet Bauer és Lacroix köteteihez, továbbá bőséges irodalmi tájékoztatót, ill. kitűnő név-, helyes tárgymutatót. Végül önálló alkötetté terebélyesedett H. Wolfram és C. Thomas kiadással kapcsolatos tartalmi és technikai részleteket közlő tanulmánya. (Wien, 1984, azonban mindkét 1984-es alkötet 1985-ben jelent meg.) A levelek írói: I. Ferdinánd, V. Károly, Mária (II. Lajos özvegye), Izabella (Károly felesége), III. János portugál király (Ferdinánd sógora), Katalin portugál királyné (Ferdinánd testvére) és Anna (Ferdinánd felesége). Az anyag egyik fele (145 db) Károly—Ferdinánd levélváltása, a másik része Ferdinánd és Mária között íródott (119 db), a maradék a többiek között oszlik meg. A kötetek érdemi részét tehát a három testvér egymás közti levelezése teszi ki. Károly és Mária a burgundi udvarban nevelkedtek, anyanyelvük a francia volt. Ferdinánd viszont nagyapja, Aragóniái Ferdinánd mellett nőtt fel, franciául csak később tanult meg, nem is igazán helyesen, ezért ha tehette, a spanyolt használta (legalábbis az itt tárgyalt időszakban még így volt). Nem meglepő tehát, hogy a Habsburg testvérek közös nyelve a francia: ezen írt Károly öccsének, 76