Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A The Archives c. folyóirat 1984-es évfolyama / 72–75. o.

A The Archives c. folyóirat 1984-es évfolyama A The Archives 1984. évi számai nehéz helyzet elé állítják az aktualitásokat kereső recenzenst, hiszen a bennük közölt tanulmányok többsége (pl. Jeanne & Lionel Stones: Ralph Neville püspök, III. Henrik király kancellárja személyének és levelezésének újraértékelése = áprilisi szám: 227—257. p.; C. M. Woolgar: Két oxfordi levéltár a XVII. század első felében = áprilisi szám: 258—272. p.; C. R. H. Cooper: A „Londoni Céh", valamint a kapcsolódó szervezetek levéltárai = októberi szám: 323—353. p.; M. Moss: Szemelvények az „Adam Smith Gazdasági Iratgyűjtemény" dokumentumaiból = októberi szám: 354—375. p.; S. M. Hare: Az Aranyművesek Társaságának iratai = októberi szám: 376— 387. p.) tőlünk távoleső témakört dolgoz fel. Az évi két számból álló évfolyamot lapozva azonban találunk olyan cikkeket, illetve rövid híreket, tudósításokait, amelyek részben módszertani tanulságokkal, részben pedig hasznos, bennünket is érdeklő információkkal szolgálnak. Ismertetésünkben így főként azokkal a közleményekkel foglalkozunk, amelyek részint a külföldön található, de az anyaországra vonatkozó levéltári dokumentumok gyűjtésével, részint az iratkezelés kérdéseivel, részint a számítógépesítéssel kapcsolatosak. N. W. Alcock cikkét (Angol dokumentumok a Library of Congress, Washington gyűjteményében = áprilisi szám: 273—277. p.) azon megállapítással kezdi, hogy az amerikai könyvtárak — természetes módon — nem tartják céljuknak, hogy speciálisan angol vonatkozású levéltári dokumentumokat gyűjtsenek (szemben például az irodalmi gyűjteményekkel és levelezésekkel). Ilyen dokumentumok azonban, kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindig érkezhetnek a könyvtárakhoz, többnyire magángyűjtők adományaképpen. Néhány jelentős (esetünkben angol vonatkozású amerikai) kivételtől (mint például a Folger Shakespeare Library vagy a Huntington Library) eltekintve, az ilyen gyűjteményeknek a puszta létezése is gyakran csak igen nehezen fedezhető fel. Tekintve, hogy ezek a könyvtárak fő gyűjtőköréhez képest gyakran csak periférikus jelentőségűek, illetve nemegyszer paleográfiai és nyelvi nehézségeket is jelentenek, többnyire csak rosszul vagy egyáltalán nincsenek nyilvántartva, katalogizálva. Miután a nyilvántartások többnyire személyek betűrendje szerint rendezettek, angol szemszögből tekintve nemigen szolgálnak hasznos információkkal. Ebben az esetben, mint a szerző megjegyzi, hasznosabb volna a topografikus feldolgozás. (NB. A kutatás szempontjából, magyar szemmel nézve persze igen hasznos lehet egy ilyen névmutató, hiszen a magyar neveket még torzult formájában is viszonylag hamar felismerheti a magyar kutató szeme.) A cikk írója megjegyzi, hogy az említett nyelvi és paleográfiai nehézségek miatt a cikkben az általa később bemutatott angol eredetű gyűjtemények egyike sem található meg a kiadott kéziratkatalógusokban (pl. National Union Catalog o* 72