Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - KILÁTÓ - E. Jenes Margit: A Szovjetszkije Arhivi 1984-es évfolyama / 68–71. o.

1,5 millió fotó-, 110 ezer hangdokumentum ellenőrzésére és 18,2 millió lap restaurálására került sor. Fertőtlenítettek, féregtelenítettek 2,2 millió gyelót átkötöttek' 619 ezer gyelót. Nagyarányú munka folyik annak érdekében, hogy elkészüljenek a kiemelkedően értékes dokumentumok biztonsági, valamint a kutatók számára kiadható másolatai. Ezt nehezíti, hogy még nem fejezték be a kiemelkedően értékes dokumentumok feltárását, nyilvántartásba vételét és a mikrofilm-laboratóriumok, restaurálóműhelyek nincsenek ellátva megfelelő berendezésekkel. A munka olyan berendezésekkel folyik, amelyeket már nem gyártanak, így az alkatrészek pótlása egyre leküzdhetetlenebb akadályokba ütközik. A levéltárakban őrzött iratanyag 99,5%-hoz van már jegyzék, de a gyelók 14%-anak tartalmát feltáró 44 millió tematikus cédula és az egyéb segédletek nagy része elavult, újabb átdolgozást igényelne. 1975—83 között levéltári megőrzésre került 30 millió gyelo. Az utóbbi 3 évben került be 9,3 millió, ebből 1 millió műszaki tudományos dokumentum, 150 ezer filmdokumentum, 1,7 millió fényképdokumentum. Az állami levéltári fond anyagában, főleg a korábban átvett fondok irataiból 8 millió gyelót ismételten selejtezés alá vontak, ennek során több mint 2,5 millió gyelót emeltek ki megsemmisítésre. A tapasztalat tehát azt mutatja, hogy a korábban átvett anyagok tya része selejtezhető és ezt a tényt jeltétlenül figyelembe kell venni a. jövőben levéltári megőrzésre kerülő anyagok átvételénél is (!). A tervdokumentációk esetében már ki is dolgozták a levéltári megőrzésre kerülő tervdokumentumok mintajegyzékét, amelynek az az érdekessége, hogy megtalálható benne minden tervdokumentum-fajta a keletkezési helyétől függetlenül, s a jegyzék segítségével remélhetőleg kiküszöbölhető a duplumpéldányok levéltárba kerülése. Hasonló mintajegyzékekre volna szükség — hangsúlyozta Vagonov — az e^yéb iratanyagok esetében is. A műszaki tudományos dokumentáció levéltári átvétele még korántsem kielégítő, mert a műszaki tudományos dokumentumokat előállító intézmények zöme nem rendelkezik pontos nyilvántartással anyagáról, amelyet gyakran rendezetlen állapotban és sok esetben az előírásoknak nem megfelelő módon őriznek. A levéltárak élénkülő tudományos-információs tevékenysége a következő adatokkal jellemezhető: 1981—-83 között a levéltárak 11 ezer esetben szolgáltattak kutatási információt az érdekelt intézmények részére; 2729 dokumentumkiállítást rendeztek, 10 679 cikket, 155 dokumentumgyűjteményt jelentettek meg; 4323 rádió- és televízióadásban vettek részt. A levéltárakat 116 ezer kutató kereste fel. Jelentősen növekedett a levéltári dokumentumok népgazdasági célból történő felhasználása; az utóbbi 3 év alatt 87 ezer ilyen jellegű megkeresést intéztek el a levéltárak, de ezt a levéltári tevékenységet még tervszerűbbé, még szélesebb körűvé lehetne és kell is fejleszteni. Itt jegyzendő meg, hogy a levéltárak több mint 300 időszerű, megoldás előtt álló népgazdasági témát érintő dokumentum feltárását vállalták magukra. A levéltárak kiadványtevékenységét nagymértékben gátolja az a tény, hogy a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága nem rendelkezik kiadói joggal és a levéltári dokumentumkötetek terve nem része az állami könyvkiadás tervének. Kemény kritikával kell illetni a Levéltári Tudományos Kutató Intézet tevékenységét, mert nem elégíti ki eléggé az állami levéltárak gyakorlati igényeit. Az 1981—83-ban megjelent 66 munkából egyértelműen az tűnik ki, hogy az intézet munkatársai nem ismerik eléggé a levéltárak napi munkáját és így a 69